Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

A temető története és állapota az ezredfordulón (Dobrossy István)

rendeltetésének". A csatolt szakértői vélemény szerint „Miskolcz azon a népességi fokon van, ahol köztemetőre szükség van. A jelen temetők akadályozzák a város terjeszkedését, ellentétesek a közegészség követelményeivel, így hát előbb-utóbb egyes temetők beszüntetésének kell szóba kerülni, annál is inkább, mert itt évtizedekre szóló intézkedésről van szó, mivel évtizedekig nem lehet, s nem szabad temetkezni oly helyre, a melyet be akarnak szüntetni. Ily határozat van az avasi temetőre (!!), azzal, hogy csak a családi sírboltokba lehet családtagokat elhelyezni, de új temetési helyek nem nyithatók (!) Ha figyelembe vétetik, hogy fél évszázad is letelik - az utolsó temetéstől számítva - míg a temetővel felhagyni lehet, adja okát annak, miért kell a köztemető kérdésével foglalkozni, melyre nézve egyébként a városszabályozási terv elkészítésével gondoltak. (Ti. 1897-ben.) Az új temető nyitásával a kegyelet érzését, mely itt igen erős érthető szempont, nem sértetik, mert bizonyos átmeneti időszak alatt a sírhely választása szabaddá tehető, s figyelembe vehetők a családi sírboltok. Ám a lakosság folytonos szaporodása mellett, mely főleg a bevándorlás révén történik, számos család van, melyet nem köt az elődök iránti kegyelet. Aztán számos család van, mely a temetési költségek apasztása miatt is választja az olcsóbbá teendő köztemetőt."

35 A köztemető mellett évtizedeken keresztül az szólt, hogy az - szükségességén túl - olcsóbb, mint a felekezeti temetőkbe történő temetkezés. Az új temető kialakítása érdekében már 1901-ben „példaképen hozhatjuk fel az avasi temetőt, mely a régi, s restaurálandó építészeti emlék teljes területi kifejlesztésének, városunk e gyönyörű részlet kiépítésének s elrendezésének bizonyára több nemzedéken át lesz gátja, nem is érintve a közegészségi szempontokat."

36 Az avasi temető - a jelenhez hasonlóan - folyamatosan ki volt téve a rongálásoknak, szándékos károkozásnak. Valószínű ez összefügg azzal, hogy az Avas egyidejűleg „emlékhely" és „vigalmi negyed" is. 1904-ben egy szerkesztőségi cikk foglalkozott a temetőbéli közállapotokkal. „Nem vitathatjuk el - olvashatjuk -, hogy az avasi temetőnek bár gyászos, de nagy része van városunk tradicionális múltjában, mert hisz nem egy nagynevű embere a városnak e hegy méhében alussza örök álmát, s mi a modernizálás, a korszellem fehér rabszolgái tétlenül állunk helyi nagyjaink hallgatag röge, hideg sírboltjai előtt, s karba tett kezekkel nézzük, hogy ott, ahol az érdem jutalmazásának cserfa koszorúja mellett a kegyelet szelíd viráginak kellene fakadnia, mint burjánzik a sír-csonkítás, 35 Borsod-Miskolczi Közlöny, 1901. április 14. Borsod-Miskolczi Közlöny, 1901. április 14.