Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

A temető története és állapota az ezredfordulón (Dobrossy István)

s a kor gyakorlatának megfelelően Sárospatakon szerzett diplomát. 1819től nevezték ki miskolci lelkésznek, miközben dogmatikát, etikát és görög irodalmat is tanított. 1841-ben temették az avasi sírkert II/A. parcellájába, a templom nyugati bejáratának szomszédságába. Unokái közül az 18551935 között élt Nyusztay Vilmost, majd az 1870-1946 között élt Nyusztay Rózát temették a 2/d-7. számú sírba. (Vélhetően ebben az esetben is annak vagyunk tanúi, hogy a nagyszülők emlékének megtartása mellett a harmadik generáció temetkezik ugyanarra a helyre. Az utolsó temetéstől eltelt több mint fél évszázad azt jelenti, hogy a sírhely újra temethető, s ilyen esetben a sírkő is megsemmisül.) A miskolci református főgimnázium egykori tanárai, tudósai, lelkészei és püspökei közül az avasi temetőben nyugszik még Szabón János (1800-1875), Apostol Pál (1788-1860), Németh József (1790-1840), Regéczy Nagy István (1808-1860 k.), Vágó József (1807-1872), Papp János (1806-1850), Kovács Gábor (1813-1868), Kun Ábrahám (18221854), Szűcs Sándor (1835-1880) és természetesen még sokan mások. Néhányuknak már nem tudjuk azonosítani a sírhelyét, másokra az 1972-ben kiemelt és az egyes parcellák mellett felállított sírkövek emlékeztetnek. Ismét mások emléke úgy maradt meg, hogy sírjukba utódaik temetkeztek. Van viszont néhány, olyan - ma még meglévő - sírhely, amely eredeti, XIX. század közepi-végi állapotát őrzi, ezért fokozott védelme, vagy egyedi védetté nyilvánítása több, mint kívánatos lenne. II. A temető rendezése, szabályozása és védendő síremlékei (1876-1975) A temetők, így az avasi temető történetében is fontos volt az 1876-ban megszületett egészségügyi törvény, amely kötelezővé tette - egyebek mellett - a temetőkönyvek vezetését, a temetések helyének és idejének pontos adminisztrálását. Egy évtized telt el, még a magyar települések megalkották a törvény szellemének megfelelő „temetőügyi" szabályrendeleteket. Miskolcon a városi közgyűlés által elfogadott, Soltész Nagy Kálmán polgármester és Diószeghy György főjegyző aláírásával ellátott dokumentumot a belügyminisztérium 1888-ban jóváhagyta, s az a következő évtől lépett életbe.

26 A megyei levéltár őrzeményei között található az egyetlen „Miskolcz város temetőügyi szabályrendelete" címet viselő szabálykönyv, amely az 1920-as évek végéig, 1930-as évek elejéig volt érvényben. 26 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 6. dob. 65. cs.