Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

Ferenc a saját költségén emeltet kőből szószéket," melynek kartusba foglalt kőből faragott felirata az adományozó nevével és címerével ma is eredeti helyén látható. A templom és torony újjáépítésének tárgyi emléke az a szélkakas, amely a templomra vagy toronyra való kitűzésének évszámát viseli: 1666. A szélkakas nemcsak a szél irányát mutatta Miskolc legmagasabban fekvő épületeinek onnan a városlakóknak, hanem a reformáció jelképeként hitvallásukat is hirdette és idézte. A templom középkori harangjai feltehetően elhasadtak az 1544. évi tűzvész során, de éppen a torony építése mutatja, hogy hamar pótolták, s az új épületben több harangot is elhelyeztek. Ezek egyike, a nagyobb 1649-ben elhasadt, s a város vezetése Eperjesen öntetett egy új, korabeli mértékkel mérve tíz mázsás (kb. 450 kg-os) harangot. A harang nemcsak az egyházi áldást, közreműködést kívánó események alkalmával szólalt meg, hiszen félreverése egyben a veszélyre is figyelmeztette a lakosságot. A város tanácsa ezen felül haranggal hívta egybe a miskolciakat, ha valamiben közösen kellett dönteniük. A lakosok összegyűjtésének és szabad ég alatti megkérdezésének processzusa volt „a város állatása", amikor a templom környékére, a temetőbe gyűjtötték össze a város polgárait. De harang jelezhette a büntetést, kivégzést is a városban. Nemcsak a városi gyűlések, hanem bíróválasztás is folyt a templomban, mint Miskolc legtágasabb épületében.

21 A hely szakrális és közéleti funkciója mellett a templomnak volt bizonyos reprezentatív jellege is, amely a vallásgyakorlattal függött össze. A templomi ülésrend szorosan kapcsolódott a társadalmi státuszhoz, saját szék, ülés birtoklása komoly presztízst feltételezett. Az előkelő templomi helyek családon belül öröklődtek. Bár forrás nem maradt fent, feltehetően a temetői rend is reprezentálta a város polgárainak társadalmi presztízsét. A templom reprezentációs feladata a templomba való temetkezésben csúcsosodott ki, ez egyben a város és elitjének középkori eredetű kegyúri jogához is kapcsolódott. Két XVI. századból fennmaradt latin verset és címert tartalmazó sírkő is jelzi, hogy rangot jelentett az Avasi templom kriptájába való temetkezés. Miskolczi Ambrus deák 1588 és 1589-ben ide temetteti fiacskáját, majd feleségét, Illavölgyi Katalint.

22 1655-ben daróci Tibold Zsigmond temetteti kisfiát a templomba (sírköve nem maradt fent), s ezért a kiváltságért saját költségén egy kórust épít a templomban. 20 ...nemzetes Dőry Ferenc uram in anno 1662. az templomban maga költségével kőből praedikálló széket csináltatott. Miskolc város jegyzőkönyve, 1669. április 22. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 349. 21 GYULAI É. 1998. 165-166. "GYULAI É. 1994.