Tóth Péter: A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai II. 1526-1541 (Miskolc, 2003)

SZYDLOWIECKI, Krzsysztof (1475 körül—1532). A lengyel diplomáciatörténet nagy egyénisége. Számos tisztséget töltött be Zsigmond király udvarában: 1507-től krakkói alkamarás, 1509-től sandomierzi kastellán, 1511-től alkancellár, 1515-től kancellár, ugyancsak 1515-től krakkói vajda, 1527-től krakkói kastellán. Tekintélye következtében igen fontos követi megbízatást teljesített, amelyek közül magyar szempontból talán az 1523. évi bécsújhelyi és pozsonyi találkozó volta legjelentősebb, amelyet II. Lajos király udvarának a rendbehozatala érdekében tartottak. TARNOWSKI, Jan (1488—1561). Rutén vajda, a korona nagyhetmanja. 1521-ben ő vezette a Magyarországra küldött lengyel segédcsapatokat, 1522-ben követ volt II. Lajos prágai udvarában. 1528-ban tarnówi várában ő látta vendégül Szapolyai Jánost. 1534-ben más főurakkal együtt felkereste Váradon Szapolyait Hieronym Laski kiszabadítása érdekében. Részt vett Izabella házasságának előkészítésében. Később a Habsburgokkal való szorosabb kapcsolat híve. TARLÓ, Stanislaw (1480—1544). Krakkói, majd kujáviai, később sandomierzi kanonok, 1537-től przemisli püspök. Zsigmond király udvari embereként több alkalommal is teljesített követi megbízatásokat, többek között Magyarországon is. TOMICKI, Piotr (1464—1535). A lengyelországi reneszánsz és humanizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A krakkói egyetemen tanult, majd Bolognában szerzett doktori fokozatot Hazatérte után Fryderyk Jagiello kardinális kancellárja. 1506-tól Zsigmond kancelláriáján tevékenykedett királyi titkárként. 1514-ben przemisli püspök lett, majd egy évvel később a korona alkancellárja. 1520-tól poznani, 1524-től krakkói püspök. Az alkancellársága alatt keletkezett iratokból ő állította össze azt a gyűjteményt, amely az Acta Tomiáana nevet viseli. WILAMOWSKI, Jan (f 1540). Családja az oswieczymi hercegségből származott. Krakkói, majd 1535-től plocki kanonok, 1538-tól kamienieci püspök. Jártas az irodalomban, elégiákat írt Tomickihez és Krzyckihez. A harmincas évektől több követséget is vezetett Rómába, illetve Ferdinánd udvarába. Fivére, Jakub Moldvába és a szultáni udvarba vezetett követségeket, ahol a magyar ügyeket is képviselte.