Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)
1870. év
September. [...] September 28-án, húnyt-el, Dobsinán, élte' 50-dik évében, Máday Károly, az ágostai hitvallásúak' superintendense, egykor miskólczi tanár, és lelkész, ki, az 1859- i patens' következtém vallásos küzdelmek alatt, erélyes fellépésével, a' magyar országi protestánsok' történelmében, halhatatlan nevet vivott-ki magának. Kora halála országos részvéttel találkozott. Egész September havában hideg idő járt. October October 10-e 77-e közti éjjel, nagy esső, villámmal, 'sdörgéssel. October 18-n, 19-n első nap borúit, esett is. Másod nap köd, napfény, később ború. Nékem lett öl hordó borom, gönczi hordók szerint számítva. Miklósnak, kilencz. A' szőllő, folytonos rossz időjárás miatt, meg nem énén, hitvány, mustot szűrtünk. Szüretünk előtt, harmad nappal, is esett. Az öt akós bordók Pestről bozatva divatba kezdtek jönni. Én is két darabot használtam-fel, és eggy gönczi hordót. Ezen hó második felében sok essőzés lévén, a' szüret sárban, essőben folytattatott, és átment November elsőbb napjaira is. November. November 7-én lepleztetett-le, a' megyei teremben, Szemere Bertalannak, Klimkovics Ferencz által, olajba festett életnagyságú arczképe, Lévay Jósef, jeles beszédének előre bocsájtásával, ugyan akkor indítványozá Horváth Lajos, a' dicsőült hazafi hamvainak, Budáról haza leendő szállítását, és eggy díszes emlék' emelését. - A' mi egyhangúlag határozatba is ment. November 10-n hólt-meg, Csornán Zsarnay Imre, tanfelügyelő, s királyi tanácsos, országgyűlési volt képviselő, egykor Torna megye' alispánja, 's fiatalabb éveiben, késmárki, - később losonczi jogtanár. 1838/39-ben Késmárkon, én is tőle halgattam a' jogi tudományokat. Tudományos és igen élénk férfiú volt, különféle jogi teendőkben, a' hazának számos vidékein megfordulván, igen sok helyen ismeretes volt. - Testvére \ ólt, néhai Zsarnay Lajos református superintendensnek. December December 25. rendkívüli hideg, nagy hóval, és gyönyörű napfénnyel. Eggy szóval a' karácsony teljes díszében ragyogott. Ha, a pünkösd, elragadó, rózsái között valóban, annak ellentéte a' karácsony is, feltűnhet fehér leplében, - tündöklő napsugarakkal aranyozva, és frissítő tiszta légével, mint ezt jelen alkalommal tapasztaltuk. it