Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

Nekrológok

nyugszik a föld alatt, hozzá hasonlított s hozzá annyira méltónak bizonyult jó testvére Miklóssal együtt. Fájó sziwel s igaz bánattal állunk meg a sír előtt, s élénkbe varázsolja képzeletünk a páratlan jóságú atyai barátnak nemes, antik egyszerűségű vonásait. Őt nem látjuk többé soha, de eddig is, míg vele együtt az enyészet ölében mindnyájan porladozni fogunk, tartsuk meg őt kegyeletes emlékünkben, s kövessük e kiváló régi faj fennkölt példáit. Véssük emlékünkbe e nemes aggastyán működését, áldásos életének előttünk lefolyt történetét s imádkozzunk megilletődve kiki a maga módja szerint - a világ sorját intéző gondviseléshez, hogy legyen e nemes aggnak álma szép egy boldog Magyarországról és egy emberszerető becsületes, hazafias társadalomról. Őt pedig soha, de soha ne feledjük el! „Fővárosi Lapok" 1889- november 26. Halálozások. Miskolc város egyik legtiszteltebb ügyvéde: Szűcs Sámuel tegnapelőtt este hirtelen, agyszélhüdésbcn meghalt, családja és az egész város nagy szomorúságára. Hetven éves lehetett, ki földi pályáját minden tekintetben a legtiszteletre méltóbban futotta meg. Képzett elmével, nemesen jó szívvel, minden közügy iránti élénk érdeklődéssel, feddhetetlen jellemmel és a legszelídebb természettel birt. Fiatal korától fogva mindig az emberszeretet és szabadelvű hazafiság elveit követte. Mint családfő, valódi mintaember. Egyszersmind buzgó jegyezgetője volt a város és megye fejlődésének s e jegyzetekből számos becses adatot közölt a helyi lapokban a miskólczi színészet múltjáról, a megyében kivált és elhunyt férfiakról s a forradalom idejének városi eseményeiről. Több mint harminc kötetnyi jegyzetei maradtak. Gyűjtötte továbbá a szabadságharc irott és nyomtatott emlékeit is. Hasznos munkásságban töké egész életét. Özveggyé lett neje a Herman Ottó képviselő nővére. Temetés. Szűcs Sámuel a köztiszteletben álló derék férfiú temetése méltó részvéttel ment végbe kedden délután 3- órakor. A Palóczy utczai halottas házban megjelent a város szine java, hogy jelenlétével adja meg a végtisztességet az elhunytnak, s kifejezze a részvétet a gyászoló család tagjaival szemben. Ott láttuk a megyei, városi tisztikar, a birói és ügyvédi kar több tagját, a református lyceum tanári karát testületileg, az egyházak képviseletében a lelkészeket, és még nagyszámú közönséget, kik mindannyian a kegyelet adóját leróvni jelentek meg. Meghatóan szép gyászbeszédet Nagy Ignácz református lelkész mondott, majd az énekkar adott elő Tóth Ferencz karnagy vezetése alatt néhány gyászdalt, szabatos, összevágó előadásban. Ezután megindult a résztvevők nagy tömege a koporsó után közvetlen a gyászoló család tagjaival, kiknek soraiban volt Herman Ottó országgyűlési képviselő, az elhunyt sógora is. A kihűlt hamvakat a tetemvári sírkertben helyezték el örök nyugalomra s a szelidlelkű derék öreg urnák velünk együtt bizonyára sokan kívánnak békés siri álmot abban a hosszú, nagyon hosszú éjszakában, mely szempilláira nehezedett. Béke hamvaira!