Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1886. év

mely már ez előtt 14. évvel is constatálva volt a derék dr. Popper Jósef orvos által; a mi azonban titkoltatott előtte. Igen solid életének s fürdők használatának köszönhető, hogy élete, csaknem 66. évre terjedt. Az igaz testvéri szeretetnek élő példája volt ő, ki az édes testvérrel, e sorok írójával haragban soha nem állott; áldozatkészségével pedig ennek család fenntartási, nevelési gondjait tetemesen enyhíté. Nem csak vér szerinti rokonok, sógorság, barátság által hozzá fűzöttek iránt viseltetett szeretettel; de idegenekhez is annyira, hogy ellenségét haragosát, nem ismerek. Emberbaráti szeretetének eclatans példái tűnnek ki végrendeletéből, melyben több humánus czélokról emlékezett-meg. Mint igen képzett ember nagy élvezetet talált a jeles könyvek olvasásában, - értette, a latin, német és franczia műveket is. - Működött irodalmi téren is. A Borsod Megyei Lapok 1886 évi 38-dik. számában megjelentt életrajza szerint: álnevei s jegyei -y, -46, XXX, -es -s, -s -s. Munkái: 1845-ben a Pesti Hírlapban y jegy alatt „Tudósítás, Deák Ferencz és Veresmarthy Mihály miskólczi időzéséről" „Birtokba bocsájtás" czímű jogügyi értekezés, s több rendbeli tudósítás a Miskólczon tartott megyei gyűlésekről. A Pesti Divatlapban a miskólczi színházról egy tartalmas értekezés. A Szólnok-debreczeni vasútnak tervbe vett miskólczi szárnyvonala iránt Miskólczon tartott gyűlésről, a Pesti Hírlapban XXX. jegy alatt, 1848-ban Miklós Ferencz által, megbízatott a hivatalos közlönyben rendes tudósítások közlésével, Junius 19-n küldte abba, első tudósítását s azon lap megszűntéig a Borsodi közleményeket irta, minden jegy, és név nélkül. Azon túl hivatala által mindinkább elfoglaltatván ritkán írt valamit; azonban leginkább, a miskólczi lapokban. Mint a miskólczi Takarékpénztár titkára, annak alapszabályait többször szerkezteké közelebb 1876-ban, mellyek egy füzetben kinyomattak Miskólczon, 1876-ban Sártory Istvánnál, 1885-ben a miskólczi Takarékpénztár negyvenéves emlékirata készítésében is részt vett. Utolsó munkái: Kun János emlékezete a Borsod 1886-i. 8-dik. számában, -s jegy alatt „Takarékpénztári dolgokról" a Borsod Megyei Lapok 1886 évi 20-dik. számában -s -s. jegy alatt. Magán élete, minden tekintetben példány szerű volt. Érdekes naplókat is hagyott hátra, mellyekből halála után a Borsod Miskólczi Közlöny, 1886-i utószámaiban kinyomattam jegyzeteit a szabadság harcz idejéből. Végső betegsége 1886 april 20 dönté ágyba, bár gyógyítása iránt minden lehető el volt követve, fájdalmai nem szűntek, mig végre Május 8-n délutáni 2 óra előtt, bár nem véletlenül, de még is váratlanul, az éppen akkor mellette őrködő kedves nőm által alig vétetve észre, köveztek-bé az utolsó perczek. Halála általános részvétet gerjesztett városunkban, s megyénkben, a helyi lapok igen szépen emlékeztek meg az elhunytról. Budapesten a „Fővárosi lapok" is. - A miskólczi takarékpénztár is bocsájtott ki gyászlapot elhunytáról. Temetése 10-dikén délután 4-órakor ment végbe, - nagy, és díszes közönség jelenléttében Nagy Ignácz református lelkész jeles gyászbeszéde mellett, koporsóját több szép koszorú díszesíté. - Temettetett a tetemvári sírkertben lévő családi kriptába.