Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1885. év

November [...} November9-11. Megyei évnegyedes közgyűlés, mellynek legnevezetesebb tárgya volt a Tisza Kálmán jubileumán a megye részéröli tisztelkedés elejtése, a mi az országban átalános tetszéssel fogadtatott. Bizony szerencsétlen hazánk helyzete, midőn annak első tisztviselője illy népszerűtlenségbe juttatá magát. Ezen gyűlésből felirat határoztatott az igazságügyi ministeríumhoz, hogy a megye háznál az állami tisztviselők által elfoglaltt helyiségek javítási költségeit méltányosságból viselni méltóztassék. Egy másik felirat azon czélból határoztatott, felterjesztetni, hogy a törvényszék, illetőleg telekkönyv elhelyezése végett más helyiségről gondoskodjék, mert a főispáni lakosztály boltozatain mutatkozó repedések mindinkább nagyobb nagyobb veszélyt hordanak magukban, ezt a jelen állapotban tovább hagyni, annyival kevésbé lehet, mivel az igazságügyi palota épitése is el lett odázva, sőt alispán úr megbízatott, hogy a szóban lévő repedéseket rendőrileg vizsgáltassa-meg, s intézkedjék a telekkönyvi iratoknak rendőrileg el távolításai iránt is. A községeknek tűzoltó szerekkel ellátására nézve az alispáni jelentésben foglaltt javaslat elfogadtatott, alispán egyszersmind annak foganatosításával megbízatott. A laktanyák ügyében tárgyaltatott a ministerium leirata, és a küldöttség jelentése. A ministerium meghagyja, hogy a költségvetés, és a kölcsön módozatai hozzá, jóváhagyás végett mutattassanak-be, egyszersmind felvilágosítást kér arra nézve, hogy miért vállalta-el a megye a költségek három negyedét, holott elébbi határozataiban annak csak felét Ígérkezett elvállalni? A felvilágosítás az leend, hogy a több költséget igénylő második laktanya építésébe a megye éppen azért bocsátkozott, mert lakosait akarta megóvni a katona-tartás terhes kötelezettségétől, e czél nélkül laktanyát nem is építene, ez okozta a költségek nagyobb hányadát is. November 10-én. láttam a Hunyady László czímü operát, mellyet évekkel ezelőtt, a városunkon átutazó kassai társaság is adott-elő. A mai előadás, a mi körülményeinkhez képest jó volt. V.-dik Lászlót Kantai Teréz, Hunyady János özvegyét Kövessyné I. M. Hunyady Lászlót Rácz Gyula, - Mátyást Erdélyi Margit, Gara nádort Juhász Sándor, - G. Máriát Juhászné P. Ágnes, Czilley Ulrik kormányzót Fenyvesy adták elő. [...] November 18-án a tanügyi kör, a város nagy termében felolvasást tartott. Első felolvasó volt Brosz Károly polgári iskolai tanár, ki Miskólcz 16—18. századi törvénykezéséről, és igazságszolgáltatásáról értekezett, - állítja, hogy Miskólcz nem volt királyi város, a mennyiben az okmányokban is különböző czímeken nevezték, s úgy törvénykezésre nézve, mint úrbérileg függő helyzetben volt, azonban, mint koronái város királyainktól sok fontos szabadalmat nyert. A fentebbiekre nézve megjegyzendő, hogy Kun Miklós, Miskólcz múltja és jelenje czímű könyve 14-dik lapján ez olvasható Sigmond király már 1405-ben királyi várossá emelte-fel Miskólczot. Az erről szólló privilégium nincs ugyan meg levéltárunkban Ghihető a Kelemen családéban lesz: - mert ott vannak a várost érdeklődő némely oklevelek:) de meg van azon eredeti decretum, mellyet az 1405-ki országgyűlésről Miskólcz követei hoztak haza. Kun Miklós köny-