Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1885. év

- Nagy népszerűségénél fogva többféle testűletek tagjává bé volt választva, élczeivel sok vidámságot okozott barátai, és ismerősei körében. Foglalkozott irodalommal is. Rácz Ádám távolléte esetében többször szerkeztvén a Borsod Miskólczi Értesítőt, - és abban álnevek alatt czikkeket írván. - „István szerelme" czímű humoros verse köz kézen forgott, egy agg szerelmest irt le abban. - Én is jó barátságban állottam véle. Bár régóta betegeskedett, - halála váratlan, s megdöbbentő volt. Első neje, 1879-ben útban halt-meg Sáros Patakon; de Miskólczon temettetett-el; Ő pedig, a nagy távolság, és uralkodott forróság miatt haza hozható nem lévén, a Carlsbádi Sírkertben találá fel nyughelyét - azon sírkertnek Miskólcz az első lakót, 1871-ben adta Balogh Péter személyében. [...J Junius 19. A Borsod Megyei Lapok 49-dik. számában, megjelentt ílly czímü közleményem: ..Szülészeti, és nyomdászaitadat"*(lásdFigyelő octóberi füzete' irodalom történeti repertóriumát). Ebből kitűnik, hogy Miskólczon 1812. Junius 17-n mémet társulat operát adott-elő, kitetszik továbbá, hogy a nyomdászat Miskólczon ezen színlap közrebocsájtásával kezdődött-meg, illetve életbelépte nyilvánosságra hozatott. - Mint biztosan tudom, a nyomda Nemes Szigethy Mihályé volt. Junius 23. hozza, a Borsod Megyei Lapok. [...] Junius 25-n reggeli 1. és 2. óra közt érkezett-meg Béla fiam Csáklyóról nejével, és Ella, s Irma leánykájával, illetve unokáimmal. Junius 26-n. déli vonattal Béla fiam Csáklyóra vissza utazott, - családja nálunk maradt. [...] Junius 29-én kezdődött egyházkerületi gyűlésen, Sáros Patakon kimondatott, hogy az egyházkerület a fő rendi házba be nem megy addig, míg azt a zsinat nem rendeli. Igazságtalannak tartván azt, hogy a kormány, öt református püspök és gondnok közül csak hármat hármat vesz-bé a tő rendi házba. Elhatározta a gyűlés azt is, hogy a Sáros pataki főiskola nem fogad-el állam segélyt. Ezen hónapban, a helvét hitvallású főgymnasium 3-dik 4-dik osztályai vizsgáin, valamint, az érettségi vizsgákon is jelen voltam, utóbbiakon a kormányt Dr. Gyulay l'ál jeles irónk. és a budapesti egyetem egyik tanára képviselé, ki megnyerő s mivelt modorával, most is kőz tetszést nyert, - a vizsgák befejezését követő napon 27-n jelent-meg Gyulay Pálnak a főrendi 30. tagok közé kineveztetése, valamenynyi hírlapjainkban, örültünk, hogy e kitüntetés épen Miskólczon léttében érte a jeles férfiút, de még jobban örültünk annak, hogy a tudomány illy érdemlett méltatásban részesíttetik. A vizsgákra vonatkozólag átalában megjegyzem, hogy azok jól mentek, mit a tanúlók irányába gyakorollt nagyobb szigorúságnak lehet tulajdonítani. Ugyanezt mondhatni a VIII. osztálynak még Májusban végbe ment úgy nevezett osztályvizsgáiról is. E hónapban Miskólczon Forster Rezső nyomdájában két jeles könyv jelentt meg, tudniillik „Adalékok Borsod megye népiskoláinak történetéhez" Ballagi Károly tan felügyelő királyi tanácsostól, és „Képek" írta Vereskövi. Kiadja Szombati László. E mű két részt foglal magában úgy mint miskólczi képeket, és hegyközi képeket. [...]