Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1879. év

arany érdemkereszttel, illetve ezüst érdemkereszttel tűntettek-ki, Ő Felsége által. (17. szám) Áprilban, BáróBuol Constantin parancsnokló tábornok nyugalomba helyeztetett. - Helyébe jött Krzisch József tábornok. Május 10, illetve 11-n. Miskólczot újra árvíz rémíté-meg, mellyről a Borsod czímű lap többek közt így ír: A szombati árvíz, kissebb volt ugyan a múlt évi első árvíznél, de nagyobb az akkor utóbb bekövetkezett kettőnél, s ha a malmokban, rosszul épített lábas hidakban akadályokra talál, talán nem engedett volna az első nagy árvíznek sem. - Most már harmad ízben voll alkalmunk tapasztalni azt. hogy milly veszedelmesek voltak tor laszképződést előidéző malmaink, midőn ezek eltűntével legfellyebb egy kis ijedtséget kellett csak kiállanunk s különösen nekünk, kik a Nagy Hunyad-útsza hosszában lakunk. S azoknak, akik a város alsó Fő útczáján bírnak lakással, miután ezen helyeken meglehetős rohammal futott a víz végig az útczán. Ember áldozatba azonban mostan is belekerült a veszedelem elsodorván a Károly néven ismert burkoló mester 14. éves fiát. Vasárnap egész nap nem szünt-meg, az esső zuhogni, s estére a Szinva medre egy és fél láb híján ismét úgy megtelt mint szombaton és a többi, és a többi. Dr. Szabó Gyula gyógyszerész, boraiért, valamint a borsod-miskólczi gőzmalom igazgatósága lisztjeért, a párisi világkiállításon, nagy arany érmeket nyertek. Brosz Károly érdekes czikket közöl, a Borsod 29-dik számában illy czím alatt. Egy év Miskólcz város zivataros múltjából. Mellyben többek között olvassuk Május 1-n (:ló85:) Ragályi János Szendrő kapitánya meglepte, a városban akkor nagy számmal időző kuruczokat, kik közzűl sokat levágott, sokat pedig fogságba ejtett. A meglepett kuruczok eggy része egyébb menedékhely hiányában az őelon avasi templom tornyába szorult. A németek pedig ostrom alá vették a tornyot, és sarkából kiemelvén a templom ajtaját, a kuruczokat levágták. Ezen alkalommal égett-el, a templom tornya, melly azután egészen letöretett, s azóta nincs tornya. Midőn a városban lévő kuruczok egy része már fogságba került más része eleseit akkor a felhevült német zsoldosokban fel ébredt a rablás vágya. Feltörték a templom ládáit, s mivel az akkori idők szokása szerint sokan vagyonukat a templomban vélték biztosságban lenni, a város lakossága nagy kárt szenvedett. Hasonló fékezetlen vadsággal, törtek a magán házaknak s kényök szerint raboltak. Ez alkalommal fosztatott-ki, a református lelkész laka, sőt az iskola is, és a többi és a többi. A végbefejezéshez közelgő tagosítási ügy, a Borsod 35. száma szerint 16. évet vett igénybe. Az öszves költség 38,232 ltot tesz, minden 28 f. értékű birtokra 1 ft költség hárul, a miskólczi tagosítás tehát egy kissé drága volt; de reményijük, hogy a nyeremény az áldozatot bőven pótolandja. Miskólcz határa már 1877. eleje óta a tagosítás szerint használtatik. Soltész Nagy Kálmán polgármester az 1878. Augustus 30. és 31- árvízről, s az árvízbizottság működéséről. Miskolc város képviselői közgyűléséhez hivatalos jelentést adott-be. Melly a Martius 10-i közgyűlésben kinyomattatni határoztatott. Ezen igen érdekes jelentés, Miskólcz történetére nézve örökbecsű marad; belőle csupán azt jegyzem-meg, hogy 277. ember esett áldozatul. A károsultak öszves száma volt 2956. A megromlott házaké 2182. Ebből lakható maradt 1484. Lakhatatlan 698. A kár öszvege 1.739.771 Ft-ban mutattatott-ki. Ebből épületekre 471.849 Ft ingóságokra 508.341 Ft, álla-