Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

Előszó

MISKOLCI KÉZIRATOS NAPLÓK A különböző korok kéziratos naplói - tartalmukat tekintve vonatkozzanak azok „mikro"- vagy „makro"-közösségekre - nemcsak fontos adalékai, színesítő elemei a történetírásnak, kiegészítői a levéltári dokumentumokban foglaltaknak, hanem esetenként az elsődleges információ, a forrás szerepét is betölthetik. A miskolci közgyűjteményekben szép számmal őriznek ilyen kortárs naplókat, amelyek témájukat, terjedelmüket tekintve is nagyon változatosak, s ez természetesen vonatkozik valóságtartalmukra is. (Főleg, ha célzatosan politikatörténettel, az események megítélésével foglalkoznak.) A XVIII-XX. század között hat olyan naplóról van tudomásunk, amelyek anyaga nemcsak az 1886-1911 között készült „Szendrei-féle" Miskolc-monográfiába került be, hanem azok adatait az 1996-tól megjelenő új Miskolc-monográfia is átveszi és használja. Két olyan - Miskolcról s a helyi eseményekről szóló - naplóról tudunk, amelyek az 1915-1945 közötti évtizedekről szólnak, s amelyek adatai forrásértékű információként illeszkednek a Miskolc-monográfia soron következő kötetébe. A naplóírás célja és jellege jól körvonalazható az első világháború kitöréséig. Ekkortól kezdve nagyobb hangsúlyt kapnak a szubjektív érzések, az emlékek, s érthető okok miatt csökken a helytörténeti, viszont nő a köztörténeti (pontosabban az adott közösség működésére, belső életére vonatkozó információs) értékűk. Ezt igazolja Környeyné Gaál Edit 1985-ben megjelent munkája, amelyben a miskolci, első világháborús katonanaplókat dolgozta lel.

1 Ugyanez vonatkozik a második világháborús naplókra, amelyek többsége azonban nem az eseményekkel egyidőben, hanem azt követően készült, s nem is a nyilvánosságnak, hanem az emlékek (időnként tiltott) megőrzésének és átörökítésének szólt. Magasházy Béla 1919-es naplója inkább „jelenlés", Leszih Andor 1944-es naplója pedig pontosabban: tényszerű „családi üzenet" lehet a naplók sorában, de mindkettő nélkülözhetetlen forrásértékkel bír.

2 Hasonlóképpen nem sorolhatók a ..hagyományos" naplók körébe az 1950-es évek krónikái, privát, naplószerűen vezetett feljegyzései. A miskolciakat nagy számban érintő hortobágyi kitelepítésekről, az 1952—1953-as évekről folyamatosan jelenlek és jelennek meg visszaemlékezések az utóbbi évtizedben. E naplószerű dokumentumok az eseményeket követően egy, esetleg több évtized múlva kerültek papírra, vagy jelenlek meg nyomtatásban. Ezért inkább számbavételük a fontos, mint forrásként történő „behelyezésük" a történetírásba. Ezt igazolja 1952-1953-mal kapcsolatosan Holopcev Péter és Irha Melinda közelmúltban megjelent munkája.

3 A konkrét történésekkel, vagy egy rövid időszakkal 1 KÖRNYEINÉ GAÁL E. 1985. 2 MAGASHÁZY B. Kézirat B.-A.-Z. m. Li. 1672. őrz. Részleteit ismerteti: BERÁNNÉ Nemes É.-ROMÁNJ. II. 1918-1929. 1978. 67-86. pp.. LESZIH A. 1944-1945. 3 HOLOPŒV R-IRHA M. 2003.