Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1839. év

szerént liberális (.bőkezű:) volt.) mert, jövőben, majd osztán, ez eggy példa után indulva, a' fő Törvényszékek' több ítéleteit is, a' kormány, ha néki, nem tetszenek, megsemmisíteni fogja. Majd, igy - a' Wesselényi Ítéletére nézve volnánk csak mi, reciprocitásban, a' kormánnyal, ha ő OWesselényi:) a' statusok tábláján mondotta volna, hogy álorczát tesz ocsmány képére, 's ítéletét reám bízták volna, most, nem fürdene, szabadon Grafenbergbe. és a többi. Deák Ferencz, néki szépen megfelelt, mint hogy őt külömben is következetlennek mondta (:és pedig, azért, hogy a' királyi Táblát feleletre vonatni kívánta:) 's Wesselényire nézve, érzékenyen monda, vallyon nem kell' e mentenünk, egy olly életet, melly százakat mentett-meg, a' haláltól, és a többi. A' Nagy Pál' beszédét, néhány, éljen kiáltás, 's ugyanannyi pisszegetés követé; 's ő, daczos hideg vérrel kijelenté, reá sem eggyik, sem másik, nem hat. Ezen nap, le hullott, az álarcz tehát Nagy Pálról, 's reá nézve, véleményem az, ő, kormány iránt, engedő, ragaszkodó, (mérni hir, háládatosnak is mondja, a' felvett summákért, 'ez, gyanúnak, jó gyanú lehet:) de azért, tetszeni akar a' nemzetnek is és a többi. Jeles követ Somsich Miklós is, (: Somogyból, a' volt Personalisnak testvérje:) ez, egyszer, igy szólt „legveszedelmesebb az önkény, midőn, bírói köpönyeget őlt magára". A méltóságos Personalis, Szerencsy Úr, reá igy válaszolt: nem tudom, általánosan, vagy különösen tetszik e' ezt állítani, mert ha különösen mondaná, (.-minket, tudniillik a' királyi táblát:) tiszta lelki ismeretünk véd, az illy vádak ellen, melyre, Somsich így: ő most, általánosan szóllott; de, fenntartja, magának azon just, ezen állítását, majd maga helyén, különösen is alkalmaztatni. Julius 9-én kelt levelében Telegdy Pál írja: Ezen levél' kelte napján, olvastatott-fel kerületi ülésben, a' közép szolnoki 901. nemesek' nevében beadott folyamodás, mellyben fő ispánjuk' önkényét jelentik, ki is, követválasztási közgyűlést nem akar tartani. Nyárhó 30-án. Miklós öcsémmel eggyütt, reggeli 6. órakor indultam, Miskólczról Posonyba, Szirmai lakos Szabó Mihály lovain, Pestig menendők. Úti társak voltak, Pestig, Apostol Jósef Úr, Hazai Tudósítások czímű újság' szerkesztője, Szűcs György, és Apostol Jósi öcséim. - Harsány, Ábrány, Nyárád helységeken áltmenve, Kövesden, ebédeltünk, hol, épen vásár volt, délután Kerecsenden, Kápolnán ált, esti 9- órára, Halmajra értünk hálásra. 31dikén Horton keresztül, Hatvanra értünk, az itteni kastélyba, hajdan török basa lakott, Aszódon ebédeltünk, itt van özvegy báró Podmaniczkynénak kastélya, itt mulatságunk alatt, a' báróné inasa főbe lőtte magát. Délután soká utaztunk herceg Grassalkovics vadaskertje mellett, ezután értük Gödöllőt, hol, a' herczegi díszes kertet megnéztük, külömbféle ritka növények, 's gyönyörű virágok, lugasok ékesítik azt. tavaiban hattyúk úszkálnak, szép a' herczegi kastély is. Kerepesen ált esti 9. óra tájban Czinkotán voltunk. Nyárutó Nyárutó 1-én kiviradván, fogadónk' udvaráról megláttam Budát, melly ide, egy állomásra esik. 5. órakor reggel megindulva, a' Rákos mellett el, 7. órára Pesten voltunk.