Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1839. év

nagyon tiszta, 's egésséges, vize igen jó, melly, a' városi szökő-kútakba csatornákon vezettetik-bé. Sokat tesznek, e' két, jó tulajdoni, az élet' hoszszabbitására, majd minden háznépnél találhatni itt, 70. 80. évű öreget. Egésséges források, többen buzognak tájékán, jelesen, a' magyar, rácz, tót kút, Hires, a' Poprád' pisztrángja, a' Késmárki turó nem az utóisók közt áll. Késmárknak meglehetős széles piaccza van, mely vége felé, összébb összébb megy, 3- szegletre, kövezete, elég rossz karban van, nevezetesebb útszái: a' Fő útsza, Vár útsza, és Prolgasse, épületei közt kitünöbbek, a' városház négyszegletre toronnyal, csinos izlés szerént, a' piaczon. A' catholicus egyházak, a' nagyobb, egy óldal-utszán, egy reá épült magas, és egy mellette lévő alacsony vaskos toronnyal, a' kissebb egyház, a' Vár útszán. - Tököli' vára mellynek fennálló kevés maradványa, sós tisztek lakául, 's a' város' használatára fordíttatik, szép pasit és fák vannak, eggyik részénél; ide járnak ki a' magokat frissíteni kívánók. A' váron, kőből faragott czímer felett, ezen írás olvasható „Turris fortissima nomen Domini.'' a' czimer alatt: „Stephanus Tökölij de Késmárk, anno salutis 1628. turrim hanc renovari curavit." A' várbeli elhagyatott egyház' ajtaja felett e' szavak metszvék: „Hanc aedem Deo sacro fieri curavit Comes Tököli Praeses Provinciáé de Késmárk, eques auratus Comitatus supremus Arvensis Comes" Itt laktomban a' várnak eggyik tornya, kövének haszonvételéért lerontatott. - Az ágostai vallást követők' Lyceuma, a' külvárosban, jó nagy épület, négy szegre, mellette van az egyház is, melly fából készült, kivűl meszeltt, belől czifra festésekkel van felkészítve. Van oskolájuk, a' catholicusoknak, is. A' Fő útszán, egy nagy épület van, mellynek egy része, a' Prollgasséra néz, e' kaszárnya, kávéház, vendégfogadó, ebben, van a' tánczterem is, és a' Cassino. Lakossai nem magyarok lévén, - a' nemzetiségről, 's hazafiuságról, csak néhány embernek van fogalma. Nagyon szokásban van itt az uratjátszás, czifrán öltözködés, kocsikázgatás, külömbféle vígaknak, más pénzéni uraskodás. Különös előttem az is, hogy némely, itteni helyek, azon nemben valamelly jelesebbnek nevét viselik, példának okáért egy kert neveztetik, Práternek, egy erdőközti mulatóhely Paradiesnak, holott, sem természeti, - sem mesterségi tekintetben, a' legközönségesebbnél egy foknyival sincs fellyebb, a' város felett, közel eső hegyecske Jerusalemnek neveztetik. Nevetségesnek látszik előttem, hogy az előkelőbbek, nóbel névvel nevezik magokat, s választó falat húznak magok, és a' kissebb nemesség közibe. Ezeket tapasztalam főbb árnyéklatoknak, dicséretes kivételek azomban vannak. A' józanság, és munkásság' erényeiből pedig, honunk' alsóbb részének lakosai tanúihatnának, az itteniektől. Rendes Színháza a' városnak nincs, néha vetődik, valamely színésztársaság, melly a' város' nagy teremében adja mutatványait, ez itt laktomban, nem történvén, a' játékszini élvezetet egészen nélkülöztem, csupán egy mükedvellő társaság játszék, mellynek előadásán nem voltam. Komédiások elégszer jártak. Vannak, a' városnak hangászai is, kik, az előkelőbbeket névnapon megtisztelik, a' város' kereskedése nem nagy, héti vásár, hetenként egyszer tartatik, Hétfőn, mely az országos vásárnál népesebb. - Különös szokásaihoz tartozik a' városnak a' gyermekek' bálja, hol apró gyermekek 4 évtől mintegy 10-ig tánczolnak, ez