Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)
1864. év
Januar Januar 14. érkezett-meg, a' magyar földhitelintézet' borsodi bizottmányához, jegyzővé lett kineveztetésem, melly múlt 1863. december 24-n tartott igazgatósági ülésből, elnök gróf Desséwffi Emil és titkár Csengery Antal urak' aláírásával 1520/1863 jegyzőkönyvi szám alatt kelt, a' mi a' Miskólczi Értesítőnek 3- 4. 5. számában ki is hirdettetett. Ezen hónapban az inség, országszerte nevekedett, a' megyei központi választmánynak miskólczi alválasztmánya, körivekben hivá fel, a' tehetősebbeket, és emberbarátokat segélyre, azon hatszáztíz miskólczi családok' érdekében, mellyek segély nélkül a' véginség örvénye felé közelednek. A' szűkölködők' számára pénzadakozások történtek, és élelmezés ajánltatott. Januárban hó alig lévén valami, a' jelen év' minősége iránti aggodalmak nevekedtek. Februar Februar 2-n halt-meg, Miskólczon, tüdőszélhüdésben, felsőpulyai Bük 'Sigmond, élte 63-dik évében. Benne Borsod megyének eggyik erős oszlopa dűlt-ki, kihez hasonló kormányzati tehetség, nem eggy hamar fog feltűnni megyénk egén. A' boldogult, Borsod megyét 1839-i tisztújítás előtt, több évekig, a' másod, 1860/1-iki alkotmányos világban, az első alispáni székekben szolgálta. Az 1832/6-i 1847/8-i országgyűléseken pedig, mint megyénk' követe volt jelen. Forradalom alatt, az eperjesi kerületi tábla' elnökévé neveztetett-ki. Ezen hivatalokon kívül, a' Báró Eöttvös Ignácz' és neje, Báró Lilien Anna csődgondnokságát viselé 1842. ólta. Szónoki tehetségére nézve is megyénk' kitűnőbb férfiai' sorába tartozott, szép rögtönzési tehetsége, igen jól sikerűit élezek, terjedelmes gyakorlati ismeretségek, erős férfias hang, tekintélyes külső, adák-meg, beszédei' érdemét. Mint magán gazda is, példányul szolgált rendben, és takarékosságban, ernyedetlen szorgalomban. Temettetett Bábán Februar 4-én Requieme, Miskólczon, Februar 15-én tartatott-meg, a' minden Szentek' egyházában. Halála, a' kegyeletnek nagyobb nyilvánúlását érdemlette-vólna, temetése, valamint február 15-i gyász szertartása is nem volt népes, elhunytát a' hírlapok is, csak eggy pár sorral említék-fel, vagy tán a' mostani politicai, és ínségi levertség, dermeszté-meg, ennyire, az érzelmeket? Eggy alkotmányos jövő, majd csak igazságosabb, s elismerőbb leend, a' dicsőült' érdemei iránt, kinek emlékére minden jó hazafi csak áldást kívánhat. *(Arczképe látható, a Vasánapi Újság 1887-i 12. számában.)