Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1861. év

A' gróf Teleky László' halála feletti mély fájdalmunk jegyzőkönybe igtattatni rendeltetett. Deák Ferencznek a' Május 13-án előadott 's országgyűlésünk' történetében valódi korszakot képező 's hazánk alkotmányát, 's függetlenségét tárgyazó beszédéért, köszönetünk nyilvánitatni határoztatott, 's hogy keblünkhöz még közelebb legyen fűzve, tiszteletbeli bizottmányi taggá neveztetett ki. A' már fentebb előadottakon felül, dicsőült Palóczy László nagy hazánkfiáról, némely jegyzeteket kelletik felemlítenem. A' bóldogultnak legkitűnőbb jellemei valának, a" hazafiság, vallásosság és vasszorgalom. Hazafiűságát nemcsak életírói emelik-ki, de annak, még a' most élő nemzedék, tanúbizonysága. Vallásosságát az országgyűlések is fényesen igazolják, a' protestánsok' érdekeinek mindenkor ő lévén legnagyobb bajnoka. A' miskólczi helvét vallásuk' egyházánál is, - mindaddig viselé a' segédfőgondnoki hivatalt, melly időig erről le nem szoríttatott az 1849-i nagy Catastropha által. Vas szorgalmát Borsodmegye, és az országgyűlés' jegyzőkönyvei is, mellyek nagyobb résszint az ő tollával írattak, sokáig fogják hirdetni. Törvényi történeti, bibliai jártassága, s azon ügyessége, mellyel, az ezekbőli adatokat alkalmazni tudá, bámulatos volt. Nagy hírt, 's nevet szerzett toastjaival is, mellyeket rendszerint jeles élczekkel fűszerezett. Stylja sajátságos, bár, nem a' jelen század' írói nyelve, hosszas periódusokkal; és tán kelletinél több szavakkal; de, azért, kifejezései épen nem keresettek, sőt természetesek. Úgy látszik, hogy országgyűlési, megye, vagy más nyilvános beszédei styl' tekintetében szerencsésebbek, mint papírra tett fogalmai. Mint, Borsodmegye követe, jelen \ ólt, az 1825/7, 1832/6, 1839/40, 1843/4 országgyűléseken, mint Miskólcz' városa képviselője pedig, az 1848-diki 1861-iki nemzeti gyűléseken. E' két utóbbiakon, egyszersmind, a' korelnökséget is viselé. Az 1832/6-i törvényezikkeket, eként, a' létező első magyar törvényeket ő írá, mint országgyűlési jegyző ezüst billikommal tiszteltetett-meg. Borsodmegye által pedig, 1836-ban arany tollal, ezüst tentatartóval, és díszkarddal. Arczképei lerajzoltattak, 1827-ben, 1840-ben, 1843-ban, 1861ben. Az 1843-ban Eybl által rajzoltt, nemcsak arezvonásait; de jellemét is híven tükrözi vissza. Az, 1849-iki gyászos események után halálra ítéltetvén, Haynau által kegyelmet kapott. Azólta elvonultan élt, az absolutismus' argusi szemei alatt. A' miskólczi Cassinót gyakran látogatá, még ez előtt kevés évekkel biliárdot is játszott, most pedig leginkább kártyázással keresett magának szórakozást. A' kártyázás eredményeiről rendszerint igen elmés bulletinokat írt, mellyek' felolvasásával az egész Cassinót kaczajra fakasztotta, rendesen a' veszteseket főzte le; de olly tapintattal, hogy soha senkinek neheztelését magára nem voná. Tiszta, ős magyar jellemét az is mutatja, hogy agg kora' daczára is. mindannyiszor megjelent színházunkban, valahányszor a' Peleskei nótáriust játszották. A' forradalmat követett gyászos korszakban, közhelyen 1859. November 15-n szőlalt-meg újra, a' protestáns gyűlésben, híven szabadelmű, 'rendíthetlen jelleméhez. Az I860. October 20-i császári diploma után Borsodmegye' bizottmányi gyűlésein, Miskólcz városa' gyűlésein kitűnően szerepelt, lelkes beszédei, mindenkor a' legnagyobb hatást idézték-elő. Szóval dicsőségének tetőpontján ragyogott, születésének utolsó évfordulati napján I860. October 14. tömeges tisztelkedés történt nála. - Az országgyűlés 1861. április 2-ára összvehívatván,