Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1860. év

voltak. A' gyűlés, tartott még több napokon, főjegyző lett Kun János, első aljegyző Lévai Jósef, a' költő, és jelenleg miskólczi református tanár. Az irodalom az egri járásban is van képviselve, ottan, eggyik alszolgabírói hivatalra, Tóth Endre a' költő választatván el. Jelen bizottmányi ülés tartamára jegyzőül Szűcs János, főszolgabíróul Bay Bertalan, lő esküttűi Miskólczi Ábrahám, tiszti fő ügyészül Répászky Alajos, választattak-el. Ezen gyűlés alatt, nagy ingerültséget okozott annak tudomásra jötte is, hogy a' megyei pecsét a' lefolyt gyászos emlékű idő alatt elveszett. December 17-én megnyílt bizottmányi ülésben, Lévai Jósef első aljegyzőnk, eggy gyönyörű emlékiratot olvasott-fel, melly, az 1849. Junius 23-a ólta, I860. December 3áig hiányzó megyei jegyzőkönyv' néminemű kiegészítéséül szolgáland, híven, de férfias, és nemzetünk' komoly jelleméhez méltó mérséklettel, ecsetében ama, gyászos idők' vonásait, 's több pontjainál remek intéseket adván az utókornak. December 18-n bizottmányi ülésben, a' „magyar sajtó" czikke miatt, ingerültség, azon czikkírója tudniillik az első alispánt hitszegőként tűnteté fel, mint a' ki azt nyilatkoztatta volna elválasztása előtt, hogy huszonkét évekkel, megesküdött, miként alispánságot többé nem vállalatul. Bük 'Sigmond úr' azon nyilatkozata, miként, ezt akkor említé-fel, midőn az első alispánul óhajtott Palóczy László Úr mellé, ő, másodiknak vőlt kijelölve, és igy ezzel, a' másodalispánságra vonatkozólag mindazokat felvilágosítá, kik a' kérdéses hírlapi czikkel félre értésből, az előtt, eggy véleményen voltak. December 2!. Bizottmányi ülés. A' lefolyt 1860-dik évvel, hazánknak igen nevezetes korszaka nyílt-meg; a' már, több, mint, eggy évtized ólta szellemileg, 's anyagilag leigázott nemzet, bízván abban, hogy az isteni gondviselés, elvégre, megeléglendi, a' reámért csapádokat, bízva egyszersmind, a' politicai conjuncturákban új évre alkotmányt reményit; azonban nem történt semmi; nem, még csak, legkissebb tágítás sem, a' bennünket szorító rabszíjjakon, mindezek nevelék a nyugtalanságot, melly már a' fővárosi tanuló ifjúságnál is kitört, a' Martius 15-iki demonstratióban, enek Forinyák Geiza nevű jogász áldozatául esett, temetése olly nagyszerű vőlt, minőt még Pest nem látott. April 8-án húsvét' első napján, hazánk' legdicsőbb fia, gróf Széchényi István rejtélyesen elhunyván, az egész nemzet búba merült, 's nagyszerű gyászünnepélyeket rendezett. Ugyancsak Aprilban, eggy császári nyilatkozvány jelent meg, alkotmányadás iránti ígéretet tartalmazva, és Albrecht herczeg felmentésével Benedek Lajos táborszernagyot, az ország' kormányzói állására kinevezve; a' Május 154 császári nyilatkozvány által pedig az 1859- September 1-n kelt s a' protestánsokat érdeklő híres nyílt parancs visszavétetett, a' tiszamelléki egyházi kerület' nagy gyűlése azonban, Miskólczon, még Május 1-én megtörtént, Superintendensé Zsarnai Lajost, fő Curratorrá idősb Báró Vay Miklóst választván. Julius 8-n Sáros Patakon a' főiskola háromszázados ünnepélye tartatott, ezt megelőzőleg pedig néhai fő tisztelendő Apostol Pál Stiperintendensnek, mint az iskola' főgondnokának is gyásztisztelete. Ez alkalommal, a' két testvér haza volt képviselve; Magyar Országnak pedig, majd minden vidéki, 's több intézetei, köztük, a' tudós társaság is. Mint, az Erdélyi János tanár