Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1835. év

Nyárutó 1-én, haza jöttünk. 22-én, Kis Tokajba ki gyaloglottam Miklós öcsémmel együtt, nagy atyánkhoz, ki e' napokban igen beteggé lett, estvére haza. 27-ben az 1835/6-i oskolai év' első fele nyílt meg. Tanítóim lettek, Korponay Jósef, és Német Jósef. 29-én, vitte-el, Pap Sámuel ügyvéd úr, György öcsémet Eperjesre, német nyelv tanulás végett, itt hagyván helyette cserébe, Húgó nevű fiát. Őszhó Őszbó3-ín, búnyt-el, élte' javában Lossonczi Farkas Károly ügyvéd, és táblabíró Úr. 19-én Nagy Atyám, az utolsó perczekhez közelítvén, Szathmáry Jósef bátyám ki vitt Kis Tokajba 20-án Szathmáry Paksi Jósef, nagy atyám, több, mint, két holnap ólta tartó betegségében, 7ó.dik évében, reggeli 8. órakor, jobb létre szenderült, én, a' szomorú hírt meg-hoztam Miskólczra, estvére pedig Kis Tokajba vissza mentem. 22-én, boldogult Nagyatyám' temettetése, reggeli 10. órakor. - Ezentúl Kis Tokajban, vagy inkább a' kis tokaji, és mályi szőllő hegyeken, közel 3. heteket töltöttem. Szüretünket igen kellemetlenné tette, a' hosszas essőzés, azután pedig a' kemény fagy, úgy hogy a' hol lehetett, fűtött borházban olvasztaték-fel, a' fagyott szőllő, bor sok volt, de rossz. Szüléim' szüretén nem voltam, mivel csak Őszutó 7-én, jöttem vissza Miskólczra. Ez év' végén hólt-meg Molnár József, a' felső Syntaxisban volt tanítóm. A Halley nagy üstököse' megjelenését, ez évre várták az égvisgálók, mind e' mellett is, csak egy igen kis üstökös tűnt-fel, nyugot felé, mellyet October 13-án láttam legelőször.