Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1849. év

időszak derűit fel, mellyben nem fényleni, de tenni kell. Ez ehet követi főispánunk is, ki nemcsak a' polgári pályán; de, a' harc' terén is rendíthetlen jellemet tanúsított. Megyei gyűléseink helyett, ..bizottmányi ülések" léptek-bé, s a' megye, képviselői száma szerint hat választó kerületekre osztatott-fel, ugyan annyi képviselők választattak, az országgyűlésre. Az új körülmények, tisztviselői karunkban több változást húztak magok után, Szepesi László az első alispáni, Szemere Bertalan pedig a' másod alispáni hivatalokról leléptek, helyőkbe, idősb Miklós Ferencz, és Gencsi László választattak. Az őszi táborozásban, főispánunktól kezdve, számos tisztviselők vévén részt, távoliétökben helyettesek szolgáltak, állítattak új hivatalok is fizetéssel, mint, főszámvevői, ügyészi, jegyzői, két adószedői, ezeken kívül, két helyettes szolgabírói. A' vész' nevekedtével, megyénket, úgy nevezett honvédelmi választmány kormányzá, a' decemberi napokban pedig, Szemere Bertalan, felsőmagyarországi kormánybiztos közénkbe jővén innét árasztá-el intézkedéseit, a' vagyon bátorság biztosítására, még előbb rögtön ítélőszék rendeztetett. Miskólcz városának 1848. évi nevezetesebb történetei, már, a' fellyebbiekbe belé vannak szőve, említenem kell még azt, hogy, reá, leendő rendeztetésénél fogva, szép jövő vár. Azonban, fájdalom! a' rendezés, harczi körülményeinknél fova el sem kezdetett. Lakosai összveíratván kitűnt, hogy, a' híresztelt harminczezer helyett, van csak húszon egyezer néhány száz. - Városunk' tekintélye sokat nyert, az által, hogy, a" törvény, két képviselőt adott, fontos körülmény ez. mert Miskólcz, minden jó szelleme, 's népessége mellett is, századok ólta nem volt képviselve az országgyűlésén. Miskólcz, - és a' kebelbéli református egyházra örvendetes az, miként lelkészeinek eggyike Apostol Pál Űr léptetett-elö, a' tiszán inneni egyházkerület' Superintendensi hivatalára, kinél azt jobban senki meg nem érdemli. Városunk, kivált az év' vége felé, egész harczias arczot öltött, még martiusban jött, itt létre, a' fellyebb említett, mint eggy hétszáz főből álló nemzeti őrsereg, jól fegyverezve, azután a' törvényi nemzetőrség dzsidákkal, kaszákkal mert, a' puskákat táborba vitték, a' honról kiindultak, szolgálatuk' kitekével pedig, az álladalom vette által. Toborozás' útján a' veres sapkások közé számosan állottak, a' 22-ik honvéd zászlóalj itt szerkeztetett. Német aula- és lengyel legiobeliek számosan fordultak meg itten. December 12-e a' legréműletesebb napja vala, Miskólcznak, a' kassai retirálás miatt. December 28-án hallónk dörögni, a' szikszai csatánál működött ágyúkat. December 29. 30. Felső Zsólcza felőli határunkban tábor feküdt; az ellenségnek igen valószínű jövetele azomban elmaradván, az év' utolsó napján táborunk utánna indult, melly azomban, Kassánál, 1849- Január 4-én Schlick serege által szétveretett, a' borsodiak azonban, itt is lehető legjobban viselek magokat. Házunk' népe. és családunk' életéből említendő; Ez évnek Martius óltai zavarai folytonos aggodalomban tártának bennünket, olly sok nemei merűltek-fel, annak, melylyekről fogalma sem lehet ki még illy időket nem élt. Azomban, az isteni gondviselés megőrzött minden nagyobbszerű csapástól. Bertalan öcsém, egésségi tekintetből Gráfenberget látogatá-meg, ugyan ő, távollétében, megyénknél tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett-ki. Hazajövetelekor. September havában honunk nagy zavarban lévén, ő ennek ótalmára ajánló fel magát, elsőben is, a'