Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1848. év

Julius 3-án bizottmányban, az 1848-i törvények által megengedett, és, a' belügyminiszter által is jóváhagyott új hivatalok töltettek-bé. Fő Számvevő lett Kis László; ő helyébe központi szolgabíróvá Vadnay Barna, rendszerinti aljegyzővé, Fekete Jósef, alügyésszé Faragó György, tiszti igtatóvá, Rozgonyi Bertalan. Ugyan e' nap' estéjén hunyt-el, Szathmáry Ábrahám ügyvéd, és táblabíró néhai Szathmáry Jósef Superintendens' unokája, 31. éves korában. - A' boldogult ez előtt, mint egy két hetekkel, kuglizás közben elesvén, lábát ketté töré, mind a' mellett is. hogy könnyen látszott lenni és halála előtt félórával sem gyanított utolsó perczeinek illy közel létté, betegsége csak ugyan halállal végződött. Ezen hóban, hazánk' egén mindinkább kezdenek összvegyűlni a' vészfellegek, tudniillik a' rácz-szerb lázadás komolyabb alakot öltött. A' nemzetőrség, több megyékből indíttatik ellenök, némelly vidék' nemzetőrei már csatában is voltak. Borsodban, 17-én olvastatott fel, Mészáros Lázár hadügyminister' levele, mellyben megyénk' minden nemzetőreinek tüstént Zentára indítását rendeli. 22-én, e' tárgy, nagy zaj, és ingerültség között vitattatott, és a' midőn már, azon kérdés került szavazat alá, vallyon, a' borsodi nemzetőrségnek fele, vagy harmada menjen-e el? megérkezett, a' hadügyministernek első alispánunk' levelére adott válasza, mellyben, méltányolván a' felterjesztett okokat, háromezer nemzetőrt kíván Zentáig, az élelemmeli ellátást magunkra, a' fuvar' költségei' fedezését pedig megyénkre bízván, a' tárgyalás 23-án LVasárnapon:) végeztett-bé, 's határozat lőn, a' kívánt mennyiséget, mennyiben önkéntes felajánlás' útján ki nem telnék, sorshúzással állitani-ki, helyettesítés nem fogván engedtetni. - Bük 'Sigmond pedig, a' hadügyminiszterreli értekezés végett lélkűldetik. 27-én a' miskólczi nemzetőrség nagy része feleskettetett, a' másik rész pedig 30-án; az első alkalommal tevém-le, az esküt, azon szertartás a' búzavásári téren történt. Báró Vay Lajos főispán tartott hozzánk, buzdító beszédet. Ki írhatná-le, azon kellemetlen hatást, mellyet tőnek mindenkiben, a' jelen körülmények, kit ne keserítene, a' haza jövendője? Honunk' hadi ereje olly gyenge jelenleg, minő még soha sem volt; katonáink Olasz Országban harczolnak; a' nemzetőrség pedig nem csatára való. ez, még megyénk' minden helységeiben összve sem vala ina; nem hogy felállítva lett volna, midőn, a' táborba hívó rendelet érkezett. A' lázadókon hírlapok szerint, már történtek apróbb győzedelmek: a' dolog' valódi állását tudni azomban nem lehet, mert sok, egymással ellenkező hírek, 's tudósítások érkeznek. Az alibunári győzelemben elfogott lázzadó főnökök Coitse, és Stanimirovics Temesváron felakasztattak. Az ország gyűlése, Pesten Julius 4-én nyílt-meg; az alsó táblán Palóczy László volt, a' korelnök; a' haza védelmére kétszázezer ember; és negyvenkétmillió pengő ft ajánltatott. Jul. 18-n a' pesti híd' láncza, felhűzatása közben leejtvén, e' szerencsétlenség több ember életét vitte áldozatul. Fentebbiül kimaradt, hogy, megyénk, fegyverkezésre, valamint, a' megye' határán belőli ellátására, a' Zentára indítandó nemzetőrségnek húszezer pengő ftot ajánlott, azon összveg az adóba fogván bétudatni.