Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

Bevezető

jegyzői tisztet, amit korábban elutasított, s mindezt kizárólag azért, mert akit helyettesített, fegyveres szolgálatra vonult. 1848 december végén beállt a miskolci veresszalagosok közé. Felsőzsolcánál már fegyveres szolgálatot teljesített, s mint vonatkozó naplójegyzeteit idéztem is, az első vonalban vett részt a szégyenletes kassai csatában. A tűzkeresztséget, a gyalázatos vereséget - súlyos élményei hatása alatt - megdöbbentő részletességgel írta le.

31 A szabadságharc bukása után mindvégig kitartott politikai állásfoglalása mellett. Az önkényuralom korában hivatalt nem vállalt, s a kiegyezés nem szédítette meg. Republikánus nem volt, az 1849. április 14-én kimondott függetlenségi nyilatkozatot elhamarkodott lépésnek tartotta, királyhűsége, azaz helyesebben a királysághoz mint államformához való hűsége azonban nem vakította el. A király ellen soha nem nyilatkozott, Ausztria önkénye ellen azonban igen. Ferenc József 1867-es megkoronázása nem tette elfogulttá. Világosan látta az uralkodó korlátait, az ő szemében azonban a király mindig is a nemzet vezetője volt. 1848-ban sem a király ellen fogott fegyvert, hanem a magyar nemzet függetlenségét gátló osztrák önkény ellen. Tudta, hogy Jelacic bérenc, s aki felbérelte, az Ausztria. S ez a politikai tisztánlátás, a politika útvesztőiben való eligazodási képesség mindvégig jellemző volt Szűcs Sámuelre. Volt-e szenvedélye? Fizikai élvezeteket soha nem kergetett. Nem dohányzott, italban soha örömét nem lelte, a társaságot azonban kedvelte. Különösképpen szívesen időzött diákkori barátai, kaszinóbeli kollégái társaságában. Szellemi szenvedélye, tudáséhsége azonban igen nagy, s ez motiválja olvasását, naplójának írását, tanulmányainak megjelentetését, s azt a megkezdett és soha meg nem valósított tervét, hogy Miskolc történetét megírja.

32 Felesége, Herrmann Henriette, 1910-ben halt meg. Az év elején már megírta búcsúlevelét. Megdöbbentő realitással mérte fel a hetvennyolc éves asszony lehetőségeit. Néhány napja érzett szúrást mellkasának azon a részén, ahol egy korábbi tüdőgyulladása során már ugyanilyen fájdalmai voltak. Tisztában volt vele, hogy ezek után már nem élhet sokáig. Búcsúlevelében nem közjegyző előtt, hanem önmaga tanúsága erejével végrendelkezett. Takarékpénztári részvényeit - nem tudni mennyi volt unokáira hagyta. Ha valami készpénz maradna utána, azt két személyre hagyományozza, az is azonban legfeljebb csak 100-100 forintot tehet ki. Intézkedett temetéséről: nem kívánt négylovas gyászkocsit, elegendő 31. Kilián. 1966. 298-300. 32. Ezt a félbemaradt munkál a HOM Helyt. Gy. őrzi. Elkészültek az alábbi fejezetek: Előbeszéd; I. rész 1800-182'í-ig bezárólag; II. rész 1825-1849 végéig; III. rész 1850-1866-ig. Ltsz.: 53.4390.21.