Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

Itt tanultak, Kramarcsik Károly, Sárossy Gyula, - vélem tanúlának Benczúr János, Vachott Imre, és Sándor. Eperjesen laktomban, télben épült színház, igen híres színész volt itt Just, utánna való Hörnstein Eduárd. - Néha néha, tettem kirándulásokat, Sebesre, hol gróf Hallernek szép kertje van, Sóvárra, voltam Sároson, és a' Sárosi vár' romjainál is, ennek egykori fénnyét még most lehet gyanítani. A' miskólczi református Lyceumnak encyclopaedica osztályában, 1834. aratása után, tanítóm lett Édes Albert. 1835. Júliusában, philosophiát tanúlók közzé irám-bé, magamat, itt kezdődött, boldogult Telegdy Pál barátommali esmeretségem szorosabbá válni, melly később a' legszebb barátsággá virult. Ez év' őszén, vesztem-el, anyai nagy atyámat, Szathmáry Paxy Jósefet, ki, minteggy nyólcz heti betegsége után, élte 75-ik éve körűi húnyt-el, így, az emberi kornak csaknem maximumát üté-meg, még is fájdalommal kísérem sírjába, az erényes nagy szülét. Ki, bár élte' közepe körűi, annyira gyengéikedék, hogy papi hivatalától e' miatt búcsút vőn, változtatott életmódjában a' gazdálkodásban visszanyeré egésségét. én öt. áltáljában piros, eleven, vidám öregnek esmérem, kinek társaságában lenni, öröm vala, ünnepekre ki vitt magához Kis Tokajba, 's onnét megajándékozva bocsajtott-el, - jellemének főbb vonásai valának a' szelídség, emberszeretet, bőkezűség. Élő szóval nyilvánított végrendeletében, a' Kis tokaji református ecclésiának, eggy ezüst billikomot hagyott készítetni. - Hamvaira, áldásnál egyebet nem mondhatok.! 1836- ban. a' már negyedik évre menő országgyűlés bevégeztetvén, megyénk' fiai, Palóczy László, 'érdemeit méltánylák, fáklyás zenével, arany-tollal, ezüst tentatartóval, ezüst tokú diszes kardal, üdvözlék őt, tisztelői, nem sokára, tisztújítás tartatván, Borsodban jelen vala Ragályi Tamás is, meggyénk' egykori dicső követe, kit a' múlt országgyűlésre, két meggye, vetélkedők megválasztani, tudniillik Heves, és Torna, 's az utóbbi érvén csakugyan czélt, nagy kudarczot vallott vele, mert Ragályi Tamás koszorúját összetépé, 's hazaárúlóvá lőn. - Képe, Cassínónkból, zene mellett, dísztelen helyre vettetek, - az eránta táplált hidegséget tapasztalam azon fényes tánczvígalomban is, mellyet fő ispáni helyettesünk, tisztújításkor adott, ugyan is Ragályi Tamáshoz, senki sem szóllott, 's ő némán, 's komor ábrázattal, ellentétje vala, a' vígadóknak. E' jeles vígalom előttem, azért is emlékezetes, mert ekkor valék először bálban. Oskolaiakra térve, Regéczy Nagy István, Lyceumunknál oktatóvá lévén, a' jelen kor' szellemétől álthatva, eggy kis reformot szándékozok behozni, e' végre, elsőben is olvasó társaságot állíta, melly mind eddig nem létezett még Ujainknál, ekkor kezdtem, a' magyar literaturával esmerkedni, mellyről mind ez ideig, alig tudtam valamit. Kisfaludy Sándor, és -Károly, Fáy András, művei szolgáltak első olvasmányul, nem mellőzém Széchenyi' Hitelét, Stádiumát, és lovakról írott munkáját sem. 1837- ben szüléim' ösztönzésére zongora tanulásba kezdtem, ösztönzésére, - mondom, mert zenéhez fogékonyságot magamban semmit sem tapasztaltam, 's két hónapi tanulásra játszám az első dalt, 's apródonként többeket, e' tudományom azomban,