Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

Testre, jó magas, csontos vala, olly alkotással, melly ígérhetett hatvan, hetven éveket, én részemről mértékletes volta után is, igen reménylém, hogy hosszú életű lészen. Homloka széles, orra véknyas, de azért szabályos, szemei feketék, <és sűrűek,> ábrázatja himlőhelyes, annak alsóbb része hosszúkás, hajai egykoron feketék, és sűrűek, már most ugyancsak őszbe vegyültek, és ritkulni kezdők, bajusza szőke, és ritkás, járása férfias, és eleven. Tökélletes arczképét bírni felettébb óhajtanám; eggyik képe, *(Ez arczkép másoltatás végett, egy átutazó festőnek adatván át. annál ott veszett.) mintegy tíz évvel ezelőtt közönséges rajzónnal készült Szathmáry Király Jósef akkori alispántól, ez a' bóldogúltat még teljes egésségben tűnteti-elő, nem épen hasonlítlanúl, a' homlok, hajak, szemek, orr, termet, híven találvák, a' szájtartásban, ajakban, van hiba, az ábrázat pedig teltebb mint lenni kellene; újabb arczképe halála után. több, mint ötven órák múlva vétetett-le, ez fekete ónnal rajzoltatott, egy kevéssé oldalról nézve azt, reá lehet esmérni, a" szemek és száj találva nincsenek, a' homlok keskenyebb, az ábrázat pedig soványabb lehetne. *(Az 1876-ban elhunyt Szilágyi Ferencznek, a Vasárnapi Újság 1876. évi 22-ikszámában megjelent arczképéhez igen hasonlított, azzal a külömbséggel, hogy szakált nem viselt és bajusza ritkás volt, és rövidebi).) Lengjen béke, és áldás, a' korán elköltözöttnek sírja felett,! 's légyen példája, az élet' kietlen ösvényén előttem világló vezér csillag, úgy reménylem megtalálhatni a' földi Edent. - Végre, teljes meggyőződésemből elmondhatom, mit, a' boldogult, saját Edes Atyjáról írt naplójában: „Ha, még egyszer kellene, e' világra születnem, és ezen születésemre, újabb életemre nézve, az Atyaválasztás szabadságomban állana, ismét ezen, volt Kedves Atyámat választanám magamnak." Aug. 29.én e' napokban hólt-meg, Csáthon, Fróna Dániel, tiszteletbeli eskütt, mint eggy 24. éves ifjú. September 1-én Visszatekintésem, éltemnek a' huszonnégy évét megelőző részére itt következik, ez a'... lapig, ezt még folyó évi Január 's Február havában <készűlt> kezdettem s csak most fejezhettem be. A tökélletes kort elérvén, lehetetlen vissza nem tekintenem hátrahagyott hoszonnégy éveimre, mellvekben legboldogabb időmet élém le. Emlékemben, legrégibb kép, az Edes Atyám' testvérnénje - Ersehet, kinek a' sors, nyomorult testet adott bár; de a' helyett elég pótlékot nyújta nemes jellemében, én hozzám gyermekhez is, olly jó volt. hogy csak húnytommal fogom feledni, jut eszembe, mint hordott magával az egyházba, mint lepett-meg, ollykor ajándékokkal, egyszer valamelly égett házhoz is elvitt. Emlékezem utolsó betegségére, halálára is, melly 1822. évben történt. Ez idő tájban valának az Edes Atyámnál törvénygyakorlaton, Garas Sámuel bátyám, és ifj. Bük Sigmond Tisza Kesziből. kiknek nállunk lakta, elevenen áll emlékemben, a' nevezeti időkből, más érdekeseket nem tudok felhozni, mert akkori gyenge korom, némelly eggyes képeket kivéve, álomként lebeg előttem. Az 1824-ik