Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

rukat, marabut, tekenős békát, - 91 fontos -, arany fáczánokat, ezüst fáczánokat, tengeri sast, Ichneumot, tövises disznót, genettkatzot, papgályokat, geyerköniget, luguart, felisoncat, ursus labiatust, pellikánokat, agutit, angorai kecskét, tibeti kecskét, fekete hattyút, lámát, két púpú tevét, farkasokat, castoit, vadkecskét, és a többi. A' Schönbrunnak egyébb részei is, megérdemlik az utas' figyelmét, egy régi rom, híven van itt utánozva. - Azon forrásbúi, honnan, e' hely nevét veszi, ittunk. A' gloriettről Bécset, és a' közelgő vihart látni meglepő volt. Alig is jövénk-le, innét, omlott a' zápor, s dörgött az ég, és az esső bennünket jól meg áztatott. - Estve, Bécsben, a' glacin láttuk azon fát, mellyet, a' villám ketté hasított. Julius 16-án A' Bécs-glogniczi vasút, öt óra negyed alatt, Badenbe szállított, melly a' fővárostól négy, német mérföldre van, vélünk a' második helyen jött Klauzál Gábor, csongrádi követ. A' hős Károly főherczegnek gyönyörű laka van itten, melly nem valamelly roppant, de, díszre annál külömb, ide, közel fekszenek, a' rauhensreini, és Weilburgi várak' romai. Ez utóbbinak tornyába lépcsőkön felmentünk, és a' kies vidéket körűltekinténk. Szándékozánk a Heléna völgybe is menni, de. az idő' szűke siettetett Brühlbe, látni, azon mulatságot, mellytől a' hirdetvények után igen sokat vártunk. Badentől Meidlinig, gőzkocsin mentünk, Brühl innét még, jó fél órányira van-távol. Vidéke hasonlít a' diósgyőri hámorhoz; ítéletem szerént azomban annál nem szebb, bár több vár romok, felettébb emelik díszét. A' bemenetért, egy pengő forintot igen soknak ítélvén, elhatározánk, a' korláton kint maradni. Vacsora alatt, egy komédiás közel hozzánk elkezdett énekelni, német nyelven, igen nagy tűzzel, mi jó kedvben lévén, hangos kaczagástól meg nem tartóztatánk magunkat. Éneklőnk azomban legkevésbé sem confundálódott, még akkor sem. midőn tányérát körűi hordván, tőlünk egy krajczárt sem kapott. Azomban, csak hamar segített a' dolgon, bámulatunkra, elkezdvén magyarul danolni, most az előbbenit kipótolunk, monda, hogy, ő Nagy győri születésű. Volt kalandunk, eggy szép kislyánnyal is. Ez, két képpel jött hozzánk, hogy vegyünk azokra sorsjegyet, midőn pedig kérését, különös szeszélybőli összeeggyezésnél fogva, nem akaránk teljesíteni, húzomos ostromlással megtöré szilárdságunkat. 'S ki tagadhatta-meg, kérelmét? Azomban, a' kijátszott képeket ő maga nyeré el. A' vendéglői szolga, ki, ételeket horda élőnkbe, magyar országi születésű. Stuver tűzi játéka, vérmes reményünknek nem felelt-meg. Leginkább megleptek az egymáshoz közel eső várromokból ki lőtt röppentyűk, mellyek tüzes bombikat ábrázolának, és fogalmat adának a' várostromról. De, felette gyönyörködtettek a' várhegyekről huzamosan viszhangzott ágyúlövések. Innét, a' vasúton éjjeli félkettőre mentünk haza, vélünk legalább is jött nyólcz száz ember. Julius 17. Barkassy Imre, udvari ágens ural látogatám-meg, Vadnay Miksával, és Fekete Jósival együtt. - Megtekintünk Theseust, a' Minotaurussal vívót Canovától, a' népkertben. Ezen felséges mű, csudálásomat ismét magához voná, és csak-nem imádám a' művészetet, melly a' hideg máványba is életet fuval. Theseusnak hősi jelleme, 's a' Minotaurus' fájdalma, derekának, a' nyak' hátranyomása által lett hajlása, valamint a'