Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1841. év

jogoknak, mennyire lehet sajnálni hazánk' lakosai' nagyobb részének e' szent jogtóli elzárattatását, annyira óhajtandó annak, mi elébb mindenre, leendő kiterjesztése. És csak örülni lehet, midőn erre nézve, megyénk, részéről lépést tett. Az 5-ik pontra nézve, a' választmány, az alispáni, szolgabírói, eskötti hivatalokon kívül, minden, megyei más hivatalokra a' nemteleneket is kívánja alkalmazni, 's megyénk' ezen vélemény mellett maradt. Mind azok pedig, kik nemesi bírák, - nemesi terhek alá esnek, megyénkben a' tiszt, - és követ választásra szavazati jogot nyertek, jelesen, minden oklevelesek, (:diplimaticusok:) úgy mint ügyvédek, földmérők, orvosok, sebészek, gyógyszerészek, tudományos akadémiák' mindennemű tagjai, iskolák' tanítói, igazgatói, bevett vallások' lelki tanítói, ezeknek helyettesei, segédei, városok' helységek' jegyzői, falusi oskolák' elemi oktatói, az uradalmak' és földes urak' gazdasági tisztei. E' három utóisók' kivételével, a' tisztesb rendűek, tanácskozási jogot is nyertek. E' határozat, nézetem szerént Borsodnak dicsőségére szolgál, mert, tette azt, mire az idő' szellem inté. Elve, mellyet követett, szent, tudniillik a' ki, teherviselésben részt vesz, részesüljön jótéteményben is, és bíráját, kiki maga válassza. Az ellenvéleményűek azt hozzák-fel, kivált, a' tanácskozási jogra, hogy megyénk' határozata alkotmányunkba vágván, nem ide, hanem országgyűlésére tartozó, Borsodnak, mint bár melly bíróságnak, törvényhatóságnak, illyet hozni, nincs joga. Megyénk, a' Fejedelmet kirekeszti e' jogok' megengedéséből, kivel, a' nemzet, eggyütt hozhat törvényt; de Borsod, nem hoza törvényt; hanem, csak rendeletet, a' maga körében lévőkre, mit, minden társaság, jogszerűen tehet, erőssen hiszem, hogy megyénk, mit adott, vissza nem veszi, ha tette követést nem húz is, maga után. Mit országgyűlés nélkül elvégezhetünk, minek bíznánk azon helyre, hol, az elintézendők' halmaza, minden perez' becsét százszorosan neveli. De legfőbb az, hogy őseink' bűnét helyre hozni igyekezünk, kik, a' vak sorsnak nemtelen családból szülötteit, megfosztva, az emberi jogok' legszentebbjeitől, csak terhekkel nyommaszták. Mit mondjak, azon keserű érzetről, melly epeszthet, eggy józan gondolkodása, tudománnyá, 's erénye' méltányos de szerény érzetében, élő egyént, kinek haladását elzárá az önkény, ki csak, azért nem élhet, a' legszentebb jogokkal, ki csak azért nem boldogíthat eggy tömeget, ki csak azért nem munkálkodhatik, jeles tehetségeinek megfelelő téren, mivel, őt a' sors, nemesnek születni nem engedé. Hányszor szenvedé már, az illyen, születésének szemeire hányását, eggy műveletlentől, ki Isten tudja, hányadik nagy atyja után, kutyabőrt örökle; de annak erényeiből semmit sem. Vesszen tehát kedvességünk, a' ferde nézetűek előtt, csak győzzön az igazság!!! - A' kormányról szeretem hinni, hogy politicája józanabb, mint sem nehéztelne megyénkre, - melly, az elébb utóbb megadandó jogokat, a' magáéira immár kiterjesztő. 'S ekép' másoknak követendő példaadásával az igazság' diadalmának kivívását könnyíté. 12-én Felolvastatott, az egri érsek' folyamodására, eggy felsőbb helyről jött levél, mellyben megyénknek, a' vegyes házasságot megáldani vonakodó papok elleni határozata, felfüggesztetni rendeltetik. Ez iránt, felírás határoztatott, olly értelemben, hogy, mivel, megyénkben, a' vegyes házasságok, akadályoztatásának első forrása, az egri érsektől jő, azzal hagyjon-fel, különben az érsek, perbe fogatik. -