Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 2. 1708-1709 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1708

Felséged méltatlan igaz szolgája Széplaki István Adjutáns praefati Domini Pauli Bagosi. [Külső jelzeten:] Az Felséges Erdélyi és Magyar Országi Confoederált Statusok Vezérlő Fejedelméhez alázatos instantiája a benn megírtnak. [Rávezetve a határozat:[ 305. Széplaki István. Nem szükséges, hogy külön parancsolatunkat vegye ezen dologban az Commissariatusság, minthogy az Regulamentum

1 egész parancsolattya. Kihez magát alkalmaztatni tartozik, azért onnét várja maga instantiájának effectussát. Datum Cassoviae Die 16. Április Anno 1708. F. Rákóczi m. p. Paulus Ráday m. p. Stephanus Krucsay m. p. [Más kézzel:] 1708. 1 Regulementum Universale (általános katonai szabályzat). 37. Munkács, 1708. április 17. Kálnásy János sztropkói harmincadosnak a Consilium Oeconomicum részére kiállított kötelezvénye. Eredeti. MOL. G. 29. RSzL. V. 3. f. [Szövege teljesen megegyezik a 32. sz. iratéval] Datum in oppido Munkács die 17. Április Anno 1708. Kálnásy János m. p. [Gyűrűspecsét.] [Hátlapon:] Reversales Domini Joannis Kálnássy junioris Tricesimatoris Sztropkoviensis. 38. Perény, 1708. április 18. II. Rákóczi Ferenc utasítása Szentiványi Mihály Zemplén megyei alispánnak: adja vissza Fisser Mihálynak a tőle tévesen Sós István és János részére lefoglalt, Bácskám lévő vendégfogadót és sernevelőt. Fogalmazvány. MOL. G. 19. RSzL. V. 3. B. Generose Fidelis Nobis dilecte. Salutem et ducalis gratiae nostrae propensionem. Tekintetes Nagyságos Fisser Mihály úri hívünk detegálván előttünk, miképpen in Anno 1707. die 23. Mensis Septembris Sáros Patakon emanált kegyelmes parancsolatunk alkalmatosságával Tekintetes Sóváry Sós István és Sós János híveink instantiájokra Kegyelmed kimenvén, említett hívünknek Bacskón

1 levő vendégfogadóját és sernevelőjét, jure Bocskaiano elfoglalta. Minthogy pedig azon vendégfogadót és sernevelőt említett Fisser Mihály hívünk elei szabad köz és pásitos helyen qua Dominus Terrestris jure alio és