Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1707

Rosnyón megnyomorodott Marekhius István. [A hátlapon:] Az Felséges Fejedelem II. Rákóczi Ferenc Kegyes Kegyelmes Úrhoz alázatos nyújtandó instantiája a ben megírt instantnak. [Más kézzel:] Resolutio et indorsata instantiae. [Rávezetve a határozat:] 110. Marekhius István Contentus légyen azzal, amitt fellvett, nagyobb büntetést érdemelvén. Datum in castro nostro Saaros Patak 16. Octobris anno 1706. F. Rákóczi m. p. Stephanus Krucsay m. p. Eredeti. OL. G. 19. RSzL. II. 2. f. 1 A rézpénz védelmével kapcsolatos árulefoglalásokról van szó, amelyek katasztrofális következményekkel jártak az iparosokra és kereskedőkre. 399. Tállya, 1707. október 20. Lónyai Kata a fejedelemhez: Velics Zsigmond lefoglaltatta a tállyai promontoriumon lévő szőlejének termését. A szőlő tulajdonjoga ugyan vitás, de Rákóczi Szerencsen, 1707. október 23-án kelt határozatával elrendelte a panaszos kártalanítását. Felséges Fejdelem, Kegyelmes Urunk. Legelsőben is Felséged lábaihoz borúiván, alázatossan követvén Felségedet, hogy amint praetendáltatik, de énnálam híremel soha nem volt, Felséged parancsolattya ellen tállyai promontoriumon való Bányász nevő, néhai Keczer Menyhért uramtul úgy mint vér szerint való unokájára, reám szállót saját szőlőmet, valamint ennek ellütte két eztendűvel báttyám Lónyai Ferenc urammal (az kivel néhai édes uram, Bossányi László fellében míveltette vala), úgy ez idén is megszedettem. Való ugyan Felséges Fejedelem, hogy nem olly munkában volt az szőllő, amint kellet volna, de én oka annak nem vagyok, hanem az, akinek fellébe contractus szerint adtam vala míveltetni és aki áztat míveltetéssében meggátolta minden hírem nélkül és akaratom ellen. Mellyet magam is károsnak tapasztalván lenni a szőllőnek, most hogy megszedettem, mindgyárt fedetni is kezdettem, és jobb gondgyát akarom viselnem, homolítássára való trágyát is akartam vala hordatnom allája. De nem tudom mi okbul viseltetvén, nemzetes Velics uram a mai napon hozam jüvén, azon szőlőben munkálkodó fedőimet onnéd kihajtotta, az szőllöt ellfoglalván, úgy az benne termet boraimot is, mellyeknek kiszőréssére és hordókra is felles kültséget kelletet tenem. Azért újobban Felséged lábaihoz borulván, alázatossan