Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1706

320. Hely és dátum nélkül, 1706 vége lehet. Dobay Márton és Mária segítséget kérnek a fejedelemtől, mivel Kas­sa ostromakor minden jószáguk elpusztult. Méltóságos Vezérlő Fejdelmünk Kegyelmes Urunk. Valamennyi szalmában és czéplet akkor szemes életünk, színánk, két udvarházunk, nyolc emberünknek háza három falukban szegény néném­mel volt, Kassa városának obsidiója előtt, azt a katonák mindenestül megítettík, ahol csak egy karo fark[sic!] sem maradót. Melly akor esset kárunk (jó lelkiismerettel aestimálván) legaláb 8000 magyar forintra ex­tendálódnék. Hasonlóképpen harmadévé 1 is marhánktul, szürettül, szemes élettől, egyszóval mindenkiül takarékosan megfosztattunk, aki még töbre menne, hogy sem mostani; mármost az által végső szegénységre jutot­tunk, évő kenyerünk se magunknak, se cselédünknek (felessen pedig vagyunk), se marhánknak, aki kevés megmaradót, s egyéb táplálásunkra való eledelünk nincsen, az mit gyermekségemtül fogvást keservessen (szegény árva lévén) kerestem, azt kölső jószágocskámra fordítottam, az pedig mind oda van; kapálni nem tudom, úgyis lasú egéségem vagyon, koldulni szigyenlem. Postasággal Nagyságodat Kegyelmes Urunkat, úgy az nemes országot víkony tehetcsígem szerint kárommal szolgáltam, lo­vakot, azokhoz való szerszámot, cselédemnek ruházattyát, négy-öt féle áron kellet vennem, az fizetésem pedig nem augeáltatott. 2 Azért Isten után nincsen kihez folyamodnunk, kíntelenítettem Nagy­ságodnál, Kegyelmes Urunknál alázatossan instálnom illyen kárvalásunk­ra való nézve, ki[t] nemes országért kellet szenyvednünk, méltóztassék az Istenért is táplálásunkra való kőlcséget deputálni, és kassai pénzverő inspector uraimékra, némely részét aprópénézül, assignátiót adatni. Kiért az Isten őszent fölsíge Nagyságodat Kegyelmes Urunkat testi és lelki jókkal meg fogja áldani. Kőlőmben el nem élhetünk, íhelhalóvá leszünk, ha csak Nagyságod Kegyelmes Urunk grátiája mihozánk nem járul, ami kevés belső értékecsként volt, már ellfogyott, mivel naponként készpén­zen kell élnünk. Kívánván aziránt kegyes resolutióját, és hogy az Úr Isten ő szent fölsíge mindenémő ellenségi ellen gyüzedelmet vehessen, marad­ván Nagyságodnak Kegyelmes Urunknak alázatos szolgája s szolgálója Dobai Márton és Mária [Külső címzés:] Az Nagy Méltóságú Vezérlő Fejedelmünkhez Felső Vadászi Rákóczy Ferenc Kegyelmes Urunkhoz Őnagyságához alázatos instantiája belől megírt Dobay Mártonnak és Máriának. [A kancellárián rávezetve:] 521. Dobai Márton és Mária. Eredeti. OL. G. 19. RSzL. II. 2. g.

Next

/
Thumbnails
Contents