Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1706

öszvekötettet akori siralmas sorsomat s fogságomat, (mellyet üdvezülendő lelkemre irok, tizannyi jószágokért is ami volt őkegyelmeknek, fel nem válaltam volna), méltósztatik énnekem s maradékimnak donátióval conferálni az őkegyelmek Nagy és Kis Kemence, Pticse, Mudra, Koncháza, ugyan Kemence névü falujokat, avagy azon falukban való részeket cum appertinentiis, ugyan az ungvári, szeregnyei promontoriumokon lévő szöllöjöket, és ha mi lábas marhák találtatnak is, alázatossan kérem azokat is parancsollya nékem kegyeimessen assignáltatni, hasonlóképen ne terheltessék Nagyságod Kegyelmes Uram epperjesi biró uramnak kegyeimessen committálni job részre pusztulásra jútot epperjesi házamnak visszadatattását. Melly ebéli Nagyságod hozzám megmutatandó grátiáját vérem utolsó csépjéig kivánom nagy alázatossággal és homágiális obligátióm szerint igaz hűséggel Nagyságodnak megszolgálnom. Maradván Nagyságodnak Jó Kegyelmes Uramnak alázatos igaz hive és méltatlan szóigája Galambos Ferenc m. p. [Hátlapra írt címzés:] Az Méltóságos Vezérlő Fejdelmünkhöz Felső Vadászi Rákóczy Ferenc Kegyelmes Urunkhoz Őnagyságához alázatossan irt memoriálisa az belől megirt személlynek. [Rávezetve a fej edeimi határozat:] 202. Galambos Ferenc Az nemes haza szécsényi gyűlésének végezése aszt tartván, hogy amennyiben elesnének is az páter jesuiták jószágoktól, azon jószágok világiaknak ne conferáltassanak, hanem az clerusnak maradgyanak, azért annak nem contraveniálhatván, minek utána az emlitet eperjesi páter jesuiták el fognak menni Eperjesről, remonstrálván jussát instáns uri hi vünk, leszen statisfactiója. Datum Rosnaviae, dei 22 Decembris anno 1706. F. Rákóczi m. p. Sigismundus Jánoky m. p. Martinus Pintér m. p. Eredeti. OL. P. 474. Galambos es. lt. 1 A Homonnai-család birtokában lévő Ungvár őrsége elpártolt Thökölytől, akinek csapatai 1684. június 15-től ostrom alá vették a várat s védőit június 27-én megadásra kényszerítették. Az esetre: Angyal Dávid, Késmárki Thököly Imre 1657-1705. Bp., 1889. II. 100-101. 1.