Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1706

266. Boldogkő, 1706. október 18. Dienes György kapitány a fejedelemhez: a németek támadásakor a kuruc hadak felprédálták a várat. Ezért a fejedelem kegyelmét, valamint kárai megtérítését kéri. Miltóságos Vezérlő Fejedelmünk,

1 Kegyelmes Uram. Alázatossan insinuálom magamot Nagyságod miltóságos szemíllye ellőt. Miltóságos marchallus generális Károly Sándor őnagysága parancsolattyábul úyoban is ide Boldokő Várban rendeletem vala avígre, hogy az várat conservállyam; az mint is sok instanstantiáimra[sic!] is sem mezei hadat, sem föld népét sem fizetésre, sem fenegetísre bé nem vehetem, az egész föld megszaladván az hegyekben, Nagyságod jószága is lévén az várban. Kassa alól erre indulván a német, jó resolútióval circiter szolgáinkal egjüt tizenhatot magammal az várban berekesztettem, az vár kapuját erössen betöltettem vala, de midőn imár az egész német tábor Vilmán nevü faluhoz szálot volna és rác portása nemzetes vitézlő Ritey György kapitány urammal ellenkezet volna, szentín akkor érkezet miltóságos Károly Sándor generális uram őnagysága Nagy András nevő becsületes hadnagya sztrásamesterivel együt, és Török Péter nevő tisztel circiter 60 lovak, magam az bástyán lévén, felkiáltván az várban, hogy eléb nem érkezhetet, noha écaka is mind jüt volna, azért az miltóságos generálisnál őnagyságátul írásban illyen ordert hozót, hogyha nem assecurállyuk, hogy az várat meg nem tarthatnánk, kibül is az országnak nagy kára következhetnék magaunk veszedelme után is, midőn azon ordert írásban kívántam volna felveni, lodingjához kapdosván eskőszik, hogy elvesztete étszaka, nem akarván hirtelen hini én is, erős hitel mind az hárman három ízben is megeskötenek, hogy az order az, hogy ha nem bízunk, az várbul kihordozkogyunk. Boroknak fenekét kiveressem, felgyuicsam az várat, így szivünket elvévén, ők is asecurálván, hogy benünket elkísírnek, lehetvén egy vagy két óránk az kimenetelre, én is kihágyatván az kaput, idő telvén benne, magunkot nem resolválhatúnk[sic!] olly nagy erő ellen, hogy az várat feltarcsunk, midőn az kaput lebocsátunk[sic!] volna és az elhánt hidat reparáltunk volna, csak alig is Nagyságot keze állat Tassony Ferenc Diák hadnagy Kárándi kapitány uram ezeribül való által hagyatot két végig angliai posztó valamelly pénzel együt, azon Nagy András hadnagynak kéziben attam, kit el is vittek, lármájok esvén, haidúim, porkolábom elszaladván idején, csak hatodmagamal maradván, az kaput uyoban is felrántatam, és magunkot nem tudtunk determinálni, sok élis lévén a várban, hogy az ellenség kezében ne akadgyon, azzal is magát ne segíthesse, magunk életivel sémit nem gondolván kimentünk az várbul, még az fejérnépet, felesígünket, gyer-