Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

tozásoknak. Egyetlen házaspárnál láthatjuk az 1820-1830-as évekből a mobilitásra való törekvés jelét: az öt fiú közül valamennyi tanul egykét évet a gimnáziumban (egyikük eljut a 2. humanista osztályig és eltűnik szemünk elől), az egyik mesterséget tanul. Valamennyi más családnál a mezőgazdaság marad az uralkodó tevékenység, az öröklés teremti meg a társadalmi helyzetet. A házasodási minta a férfiak esetében az igen kései családalapítás. A 18. század közepén Rádi János négy fia közül három harminc éves kora körül köt házasságot. Később is gyakori, hogy egy-egy fiú harminc év felett szánja rá magát az esküvőre. A fiúk szüleik háztartásában maradnak (egyetlen esetet ismerünk, amikor még apja életében önállósul egyikük), majd apjuk, anyjuk halála után is gyakran együtt maradnak vagy csak részben osztozkodnak meg. A vagyonhoz (szőlő és igásállatok) leginkább öröklés útján jutnak, a földvásárlásra kevés jel mutat. Rádi János három fia csak anyjuk halála, illetve harmadik házasságkötése után osztozik meg az apai örökségen, 1776ban. Rádi Ferenc viszonylag korán meghalt, 1786-ban (42 évesen), két idősebb fia csak 1801-ben, anyjuk halála előtt néhány hónappal kötött házasságot (egy hét különbséggel, 25, illetve 22 éves korban). Rádi György (meghalt 1842. január 8-án) két fia pedig apjuk halála után néhány hónappal, szinte egyszerre hozott feleséget a házhoz. A rekonstruált esetek tanulmányozásával a röviden jellemzett öröklési rendszer és háztartásképződés sajátosságai alapján megfogalmazható egy lehetséges stratégia. A hosszas együttlakást a szülőkkel el kellett kerülni, tehát a házasodásra az apa halála pozitív befolyással van, az együttélés kényszere késlelteti a házasságot. A testvérek között, bár örökösként vetélytársak, versenyhelyzet nem igazolható. A mikroszintű elemzés mindenkor az egyének, családok életútját igyekszik rekonstruálni, s így természetesen, arra is következtetni enged, hogyan individualizálódnak a házassággal kapcsolatos döntések. Erre az egyik gazdag vaskereskedő család szolgálhat például. Puli János az 1780-as évek elején költözött Keszthelyre, feleségével együtt. Felesége 1782-ben gyermekszülés után meghalt, az özvegy két hónap múlva újra házasságot kötött, jómódú mészáros leányt vett el, s ezzel rokonságba került más kereskedő, regálébérlő családokkal is.

11 11 Puli János 1783 óta adózik, de már 1781-ben gyereke született Keszthelyen. Felesége, Priczlmajer Anna 1782. szeptember 8-án halt meg. Puli János (a házassági anyakönyv szerint ekkor 22 éves) november 16-án köt újabb házasságot Schillinger Katalinnal (született 1764. július 9-én, apja Schillinger János mészáros). Sógora Schil-