Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

változó. A 24 évnél idősebbek között már az újraházasodók többségben vannak. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a nők 25 éves korukig általában megkötik első házasságukat, a férfiaknál 29-30 éves kor körül igaz ez, de az anyakönyvből nem derül ki, hogy esetleg egyesek egész életük végéig agglegényként élnek, vagy pártában maradnak. Ez a kérdés átvezet a második problémakörhöz, azaz annak elemzéséhez, hogy az egyes kohorszokon belíü mekkora a nőtlenek és hajadonok, a házasok és özvegyek aránya. A 18. századi egyházi lélekösszeírások adatai és a halotti anyakönyvek bejegyzései is azt igazolják, hogy a nők szinte mindnyájan férjhez mennek 25 éves korukig, a férfiaknál ez a kor 30-35 év.

6 Az eredmények globálisan megfelelnek annak, amit a hazai házasodási mintákról tudunk, s amit európai összefüggésben korai és általános házasságkötésnek nevezünk. Az adatokat a nők esetében egy általános norma feltételezésével értelmezhetjük. A bevallott női házasodási korok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a leányok számára 18-19. életév körüli házasságkötés normatív kötelezettség volt. Ezt támasztja alá az is, hogy az ennél magasabb életkorban kötött házasságok esetében gyakoribb az özvegyekkel kötött frigy vagy a külső, nem helyi férj. Vagyis az idősebb lányok gyengébb házassági piaci pozícióban voltak. Az egyszerű statisztikai elemzés során nem találtuk jelét annak, hogy a házasságkötéseket a demográfiai válságok, a gazdasági konjrmktúra erősen befolyásolná. Egy szokásaiban megrögzült, mozdulatlan demográfiai képet kapunk. A kép mögé magyarázatként rendelt egységes hagyomány és értékrend azonban megkérdőjelezhető. Egyrészt a kisváros társadalma komplex, feltételezhetően a házassággal kapcsolatos szokások mentén is különbözhet. A társadalmi elemzés pedig számos területen jelentős változásokat mutat. a) megváltozik a társadalom szerkezete, b) a törzsökös lakosság jelentős része kiköltözik a szőlőhegyekbe, 6 A halotti anyakönyvek bejegyzései azt mutatják, hogy a nőknél huszonéves korban eltűnnek a hajadonként elhunytak. Negyven éven felül pedig egyre gyakoribb az özvegyként meghalt nő. Az anyakönyvek azt is sugallják, hogy az idősebb korban is vénleánynak maradt nőknél valamilyen fogyatékosság található. A férfiaknál harminc éves kor után ritkul meg és tűnik el a nőtlen állapot, ezt követően a legtöbb férfi házasemberként hal meg. A férfiaknál azonban feltételezhető egy réteg (pásztorok, marginális vándor elemek), akik soha nem kötnek házasságot.