Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ráscsoportjai között milyen lényegi különbségek vannak. A 16-17. századi urbáriumoknak és dézsmajegyzékeknek az adófizető' alanyok felmérése volt a céljuk, tehát sem a teljes népesség, sem az egyes háztartások pontos összetétele nem állapítható meg belőlük.

37 A telkes jobbágyok telekrésze, amelyen a gazdálkodás alapult és a rajta élők létalapját jelentette, mindenképpen meghatározó volt az egész közösség számára, akik az adott jobbágybirtok munkaszervezetét alkották. A telekközösség rokon és nem rokon tagjait valóban patriarchális függőségi (familiáris vagy patrónus-kliens) viszony köthette a gazdaság fejéhez. Ezen a telekközösségen belül azonban fontos kijelölni a jobbágygazda és családja helyét, meghatározó szerepét. A családi munkaszervezet idegen munkaerővel történő kiegészítése, a cselédek és a szolgák felfogadása bizonyosan a gazda joga volt. A jobbágyhely jogainak és kötelmeinek fiági öröklődése szintén a gazda családjának elsősorban fiági leszármazottainak - a folytonosságát biztosította. A telekközösség tagjai nem feltétlenül laktak egy fedél alatt, bár valószínűleg ez lehetett a gyakoribb, és a külön kenyérre menő kiscsaládok fogyasztási elkülönülése sem feltétlenül vezetett a gazdasági közösség felbomlásához. Ez a família-fogalom - amely az esetek többségében feltehetően a teljes gazdálkodási közösséget lefedi - tehát „tágabb", mint a 18. századi instrukciók által megadott „egy kenyéren élők" família fogalma, amely már elsősorban a házra, a házban együtt élő és étkező közösségre szűkült.

38 Ez egyúttal minden fölvételi ívvel, háztartási lajstrommal végrehajtott népszámlálás problémája is, hogy pusztán a lajstromokra támaszkodva csak egy szűkített értelmű háztartás-fogalmat lehet rekonstruálni, amely a ház és a földbirtok tulajdonviszonyainak, valamint a gazdálkodásban részt vevő, de máshol lakó rokoni és nem rokoni csoportoknak az ismerete nélkül mindenképpen félrevezető lehet.

39 A kérdés most már az, hogy mit tekintsünk háztartásnak: a tágabb, gazdálkodási közösséget, amely azonban a kvantitatív források jellegéből következően csak ritkán ragadható meg a maga teljességé37 Az állami adóösszeírások még korlátozottabb felhasználhatóságára a háztartásokra nézve, ill. az állami és földesúri számbavétel eltéréseire és kritikai vizsgálatára 1. Bakács I., 1957., Kubinyi A., 1986. 38 Faragó T., 1985. 23. 39 A gazdaság és a ház természetesen sokszor megfeleltethetők egymásnak. A ház(nép) feje többnyire egyúttal gazda is. A házra, mint háztartási-gazdasági egységre és a fogalom változására 1. Brunner, 0.1968.106-10.