Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

solhatták az együttélés „látható formáját" a különböző' összeírásokban. A Veress Éva által vizsgált idó'szakban és területen a paraszti família rendszerét túlnyomórészt csak a rokoni együttélés alapján lehetett kimutatni. A telkesjobbágyok gazdaságában alkalmazott idegen munkaeró't (cselédeket, szolgákat) - mivel nem adóztak külön többnyire csak valószínűsíteni lehetett. Ugyanígy megfoghatatlannak bizonyultak a családos szolgák, hazátlan zsellér családok, akik betagolódtak a jobbágygazda famíliájába és a máshol lakó, de idó'szakonként, vagy akár rendszeresen munkaerejükkel a jobbágygazdaság rendelkezésére álló zsellércsaládok. Kosáry Domokos a 17. század végéró'l és a 18. század elejéről származó adóösszeírások, urbáriumok és egyházi adatfelvételek segítségével már a famíliák keretében élő szolgák nyomaira is ráakadt Pest megyében. A váci járás helységeiben ugyanis 1702-ben összesítve kimutatták a „szolgák jószágait", a pilisi járás ugyanebből az évből származó név szerinti adatfelvételében pedig már egy-egy jobbágygazda rovatában tüntették fel a cselédek jószágait.

29 Kosáry említi a 17. század végéről a kormányzat azon igyekezetét, amely az addig nem adózó elemek megadóztatására irányult. Pest megyei eredményei összecsengenek Veress Éva hegyaljai és bodrogközi falvakra tett megállapításaival, ahol a 17. századi, fejlettebb szerkezeti felépítésű urbáriumokban tükröződik ugyanez a törekvés a földesúr részéről: közvetlenül is megadóztatni azokat, akik addig a paraszti familia védőszárnyai alatt húzódtak meg.

30 A korszak paraszti termelő kisüzemeinek áttekintő vizsgálata alapján is megállapítható, hogy a jobbágy telek(rész) mint gazdasági egység nem feltétlenül és minden esetben esett egybe a háztartással, amennyiben az egy telken, de külön kenyéren élő kiscsaládokat modernkori terminussal - különálló háztartásoknak tekintjük. Ebben az esetben a gazdálkodási-termelési közösség mellett a fogyasztás és bizonyos fokig a termelés - elkülönülésével kell számolnunk. A néprajzi irodalom terminológiáját felhasználva, ezt a termelési-gazdálkodási egységet gazdaságnak nevezhetjük, függetlenül attól, hogy 29 Kosáry D., 1963. 124-125. 30 Nagyon jól szemlélteti a változás irányát, hogy míg 1699-ben a szolgák csak jószágaik után adóztak, addig az 1708-as egri gyűlés már a família szolgaelemeit is adókötelesnek minősítette, jóllehet ebben a politikai körülmények megváltozása nyilvánvalóan nem elhanyagolható szerepet játszott. Kosáry D., 1963.128-129.