Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

központi hatalom került ki győztesen. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat is egységesebb lett, egy a korábbinál jóval szűkebb elitet tömörített, és a kereskedők, kézművesek kiszorultak a vezetésből Erdekeik képviseletére, politikai megjelenítésükre ezután csak a céhek kínáltak lehetőséget. A céhek, illetve a foglalkozás azonossága alapján létrejövő egyesületek, végső soron a foglalkozásnak mint társadalmi csoportot formáló tényezőnek az előtérbe kerülése nem szükségszerű és természet adta folyamat. Ugyanúgy a társadalmi szereplők és az adott városi kontextus kölcsönhatásából, a kontextus egyéni interpretációiból és annak analóg olvasataiból következik, mint más konfigurációk. Cerutti szerint éppen ez az, ami munkáját megkülönbözteti a helytörténeti kutatásoktól. A munka, bár Torinóra vonatkozik, nemcsak a helyi sajátosságokat mutatja be, „hanem az egyének, az intézmények, az ideológiák közötti kapcsolatok specifikus konfigurációját", amelynek elemeit és változóit más kontextusokban is megtalálhatjuk, ahol más kombinációban jelentkezhetnek. „Egyfelől a helytörténet, másfelől a kapcsolatok története, amelyek egy adott pillanatban kialakulnak személyek és intézmények, viselkedések és ideológiák között, ez két igen különböző dolog."

22 A kutatás tárgyának, témáinak és a megfigyelés szintjeinek változtatása Ceruttinak abból a meggyőződéséből fakad, hogy egy társadalmi jelenség okainak megragadásához többféle kontextus elemzése szükséges. A vizsgálati szintek változtatása felfogása szerint többet jelent mint egy lehetséges történetírói eljárás, és ezzel véleménye különbözik Levi felfogásától, aki, mint láttuk, elsősorban a léptékválasztás analitikus jellegét hangsúlyozza. Cerutti szerint, Fredrik Barth felfogásával egyezően,

23 a léptékváltások a kutatás tárgyának sajátosságaiból erednek, mivel maguk az elemzett társadalmi szereplők is több horizonton mozognak, a vizsgálati szintek ezekhez igazodnak. Meggyőződésem szerint Cerutti munkája azért is külön figyelmet érdemel, mert alapvetően a mikroszintű elemzésekre támaszkodva, de azokat más léptékű vizsgálatokkal kombinálva, egy közel másfél százados folyamatot sikerül rekonstruálnia. Kutatásában ezért a mikroelemzés nem zárja ki az idő dimenzióját, amit a mikrotörténelemmel szembeni egyik kritikaként szokás emlegetni. Ráadásul Cerutti elemzésében az idő nem egyszerűen keret, hanem aktív ma22 Cerutti, Simona, i.m. 23. 23 Barth, Fredrik (ed.): Scale and Social organization. Oslo, 1978.11.