Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

elvont szociológiai kategóriákkal nem írható le, hiszen a konkrét társadalmi kontextus értelmezéseiből alakul ki. Az 1630-1632 közötti pestisjárvány azonban nemcsak az egyes egyének, családok sorsára gyakorol döntő hatást, de az egész korábbi társadalmi kapcsolatrendszemek, társadalmi csoportoknak a konfigurációját is megváltoztatja. A járvány idején az egyéni, családi stratégiákat a kétpólusú városi politikai kontextus kevésbé befolyásolja, a pestis során a családi és a szomszédsági kapcsolatok jelentősége értékelődik fel, és ez válik a társadalmi rétegződés kritériumává. A járvány alatt a vizsgált családokban a házastársukat vesztő férfiak és nők igen gyorsan újból megházasodnak, és a házastárs az esetek döntő többségében a szomszédság, sőt a vérségi illetve spirituális (keresztszülők) rokonság köréből kerül ki. Ezt a kört pedig, ahogy korábban láttuk, a származási hely, illetve a foglalkozás azonossága jellemzi. A járvány tehát azonnali reakciókat ébreszt, a család szövetén esett sérülések azonnali pótlására indít. Végeredményképpen a pestis elmúltával mind a transzalpin udvari kézművesek csoportja, mind a Lanzo völgyieké zárt egységet képez, melyen belül a származási hely, a foglalkozás, a lakóhely azonossága mellett a csoporton belüli házasságok, rokoni kötődések tovább erősítik a belső kapcsolatokat. A járvány előtti hibrid és nyitott családi magok, csoportok homogén egységekké váltak. Ezek a változások a csoportok foglalkozási identitására és a politikai konfigurációra, a privilégiumok rendszerére is hatással vannak. A fejedelmi udvar és az önkormányzat konfliktusa éppen akkor mérgesedik el, amikor a vizsgált családoknak a kettő közötti közvetítés keresésére irányuló szándéka hirtelen megszakad. A közvetítő csatornák kiépítésére való törekvés, majd annak megszűnése nem pusztán tükre a politikai konfigm'ációnak, de hatást is gyakorol rá, vagyis a társadalmi viselkedések és a politikai konfiguráció között igen erős kölcsönhatás érvényesül: a különböző pólusból privilégiumokat szerző, azokat élvező csoportok szoros együttélése és kapcsolataik egyben kereteket is szabtak a fejedelmi udvar és az Önkormányzat konfliktusának. Az 1630-as évek végén kirobbanó polgárháborúban a két csoport bezárkózásának is szerepe volt. Cerutti módszerének lényegét nem önmagában az életrajzok mikroszintű rekonstrukciója adja, hanem az átgondolt léptékváltások alkalmazása, a különböző szintű elemzések ütköztetése, melyek jellemzően három területre összpontosulnak: a városi intézményekre,