Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
kapcsolatban leszögezi, hogy a mikroszint választása csupán egy történetírói gyakorlatot jelent. A mikrotörténelem számára a lépték leszűkítése egy elemzési eljárás, amelyet alkalmazni lehet, függetlenül az elemzett tárgy dimenzióitól. 4 A mikrotörténeti megközelítések valós tétjeit valójában a léptékválasztás mögött álló törekvésekben, elméleti megfontolásokban kell keresni. 5 Grendi véleménye szerint, ezért a két irányzat megértéséhez célszerűbb a közös vonások kutatása helyett őket különválasztva részletesebben megvizsgálni. Az egyik pólus Ginzburg nevével fémjelezhető 6 . A kutatás, leegyszerűsítve, itt annak interpretálására irányul, hogy a társadalmi szereplők milyen kulturális értelmezését adták saját társadalmi univerzumuknak. A mikrotörténelemnek ez az irányzata elsősorban a kulturális, interpretatív antropológiához kapcsolódott, a mikrotörténelem amerikai recepciója elsősorban ehhez a felfogáshoz áll közel. A másik pólushoz az olasz történészek közül eredetileg Grendi illetve Giovanni Levi nevét kapcsolhatjuk. 7 Ennek középpontjában a társadalmi kontextus, a társadalmi gyakorlat, illetve a társadalom szerkezetének vizsgálata áll. 8 Franciaországban, és különösen az Annales folyóirat körében elsősorban ez váltott ki nagyobb visszhangot. Grendi tehát a mikrotörténelem kulturális illetve társadalmi aspektusát kü4 Levi, Giovanni: On Microhistory. In Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Polity Press, Oxford, 1992. 93-113. (95) 5 Hasonlóan érvel például Gyáni Gábor is, lásd: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Budapest, 1999.12. 6 Az irányzat programadónak tekinthető' cikkét Ginzburg 1979-ben jelentette meg: Spie. Radici di un paradigma indiziari. In Gargani, Aldo (dir.): Crisi délia ragione. Torino, 1979. 7 A mikro történelemről összefoglalóan magyar nyelven például: Szijártó M. István: Mi a mikrotörténelem? Aetas 1996. 4. sz. 157-185. Revei, Jacques: Mikroszintű vizsgálat és társadalmi jelenségek konstruálása. Aetas, 1996. 4. sz. 217-237. Gyáni Gábor: A mikro- és makrotörténet vitája. BUKSZ 1992. 4. sz. 492-495. 8 A társadalom mikroanalitikus megközelítésének elméleti hátterében elsősorban három szerző, Polányi Károly, E. Thompson és Fredrik Barth munkásságának hatását emelik ki az elemzések. Leegyszerűsítve, Polányi és Thompson munkáiból a társadalmi kontextus elemzésének elsődlegessége és szükségessége következett, amely nélkül nem értelmezhetőek a gazdasági viselkedésformák, másfelől pedig az a felismerés, hogy a társadalmi osztályokat csak az őket létrehozó kapcsolatrendszeren keresztül lehet meghatározni. A hasonló elméleti megfontolásokból kiinduló antropológusok, elsősorban Barth társadalom felfogásából a saját racionalitása és a rendelkezésére álló információk szerint cselekvő egyén középpontba állítása, illetve az elemzéshez leginkább megfelelő individualista és hálózatelemzési módszerek átvétele következett. Lásd például Revei, i.m. 1996; Banti, i.m. 1991.
