Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A közösségnek az ilyen típusú értékelését a legmarkánsabban Tönnies fogalmazta meg 1887-ben a Közösség és Társadalom című munkájában. Tönnies a közösség fogalmát a „vér" (^rokonság), a „hely" (= stabilitás) és a „tudat" (^hagyomány, emlékezet) fogalmakkal határozta meg, és ez jellemezte a későbbi tudósok szemléletét is.

5 A klasszikus közösségtanulmányok A „közösség" meghatározása körül számos definíciós probléma keletkezett. A 19. század végi 20. század eleji meghatározások alapvetően három probléma köré csoportosíthatók. Az első, hogy miként határolhatóak el az emberi közösségek az állatok alkotta „közösségektől". A 19. század klasszikus brit antropológusai (Morgan, Tylor), de a „résztvevő megfigyelésen" alapuló brit szociálantropológusok első nemzedékei is még együtt tanulmányozták az ember- és az állatvilág közösségalkotó jelenségeit.

6 Ezzel kapcsolatban számos minimumdefiníció született, melyeknek lényege mindvégig az volt, hogy az ember által létrehozott „közösség" másként működik, mint az állatok alkotta közösségek, illetve, hogy az tekinthető „közösségnek", ahol a tagok valamiben hasonlítanak egymásra, közösek a tulajdonságaik, vagy a tagok valamiben egyetértenek, közös véleményen vannak. A második probléma az volt, hogy földrajzilag meghatározható, helyhez köthető-e a közösség. A közösséget geográfiai alapról kiindulva kell-e méghatároznunk, illetve, hogy lehet-e egyáltalán helyhez kötni a közösséget, mint jelenséget. A harmadik probléma pedig úgy körvonalazódott, hogy az egyéni életvilágok mellett külső valóságként meghatározható viszonyrendszerről van-e szó vagy csak a terepmunka feltételrendszere határolja körül a közösséget. Végül adódott egy negyedik probléma is, hogy a 19-20. században kialakuló új tu5 Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Gondolat: Bp. 1983. A „vér közösségéről" 15-23. pp. A „hely közösségéről" 23-30. A közösségi „egyetértésről" 30-56. old. Tönnies társadalom-elméletéről lásd 57-116. pp. 6 Morgan, Lewis Henry: (1877) Az ősi társadalom. Gondolat: Budapest, 1961. Tylor, Edward B. (1871) A kultúra tudománya. A primitív kultúra. In Forrásmunkák a kultúra elméletéből. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Maróti Andor. Tankönyvkiadó: Bp. 1975.167-178. A brit szociálantropológia közösségdefinícióiról lásd: Bodrogi Tibor: A néprajzi terminológia kérdéséhez. Társadalomszervezet: vérségi kapcsolatok. Ethnographia 68. (1957) 1-55. Az emberi és állati lét közötti viszonyról lásd: Leach, Edmund: Szociálantropológia. Osiris: Bp. 1996. 74-104. vö. még a humánetológia meghatározásait: Eibl-Eibesfeldt, Irenaus: Ethology, Five Biology of Behavior. Holt, Rinehart and Winston: New York, 1970.