Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

bomlásával fenyeget. Nincs minőségi különbség kis és nagy vétség között egy pecsét leverése vagy a trónfosztás kinyilvánítása egyaránt nyílt lázadás, a királyi hatalom elleni támadás.

23 2, Bajtay István a lázító? A tumultus napján Szentmártonkátáról egy követség ment Zsidóra, nemes Bajtay Istvánhoz.

24 Molnár Mátyás, egy negyvenéves jobbágy járt Bajtaynál. A bíró vallomása szerint azért küldték ezt a követséget, hogy Bajtay Istvánt megismertessék a templom állapotával, aki megígérte a tanúnak, hogy pártjukat fogja. A tanúk szerint Bajtay azt "üzente és parancsolta" a kálvinistáknak, hogy semmiképpen ne bántsák sem a katolikusokat, sem pedig a templom ajtaján lévő pecsétet. Ezentúl még levelet is írt mind a kálvinistáknak, mind a katolikusoknak. Ez a küldöttség több kérdést is felvet. Miért ment követség a tumultus napján Zsidóra? Az egész falu vagy csak a protestáns egyházközség küldte? Miért mondta azt Bajtay , hogy „tartozom pártotokat fogni"? És kinek a pártját? Hogyan került bele az ügybe? A mindezek mögött álló legfontosabb kérdés, milyen kapcsolatban áll egyáltalán Bajtay a faluval. Eletének kevés nyoma lelhető fel hivatalos iratokban. Bajtay István 1702-ben kapott nemesi címerlevelet.

25 1713-ban Nógrád megyei táblabíró, 1719 folyamán Pest megyében főbiztos, az állandó katonaság ügyeivel foglalkozó megyei tisztségviselő, 1720-tól pedig helyettes alispán. Szintén 1720-ban kapta meg Bács megyében a Kis-Malios nevű pusztát nádori adományként.

20 1722-ben halt meg

27 A család leghíresebb tagja Bajtay Antal lett, aki a piarista rend egyik vezető személyisége, II. József nevelője volt. Később Erdély püspöke, majd a 23 Ez a „bolhából is elefántot" gondolkodásmód általában is jellemző' a 18. században a Habsburg kormányzatra. Megtalálhatjuk ezt a kor „parasztlázadásai" után kibontakozó nagyszabású perekben is, amikor mindenhol kurucokat, külföldi felbujtókat kerestek. Ld. erről HadrovicsWellmann: Parasztmozgalmak a 18. században. Bp. 1951. 24 Ezzel az április 14-i vizsgálat foglalkozik. 25 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911. I. 226., pontosan 1702. augusztus 18-án. 26 Ld. uo. 27 Ld. Borosy-Szabó, i. m. 1722. június elsejei bejegyzés.