Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

mosan fel tudtak emelkedni és komoly tőkét felhalmozni. Szegeden nyoma sincs annak, hogy ebben a folyamatban a kisszámú nemesség vezető szerepet játszott volna. Az adófőkönyv egy fontos bizonyítéka annak, hogy a szabad királyi városok civisei, kereskedői meghatározó szerepet játszottak. Ha ehhez hozzávesszük a nagy határokkal rendelkező mezővárosok szabad, vagy szabadabb parasztjait, a kiváltságos területek - Jász- és Kunkapitányságok, határőrvidék, bánáti német telepesek stb. - parasztjait, figyelembe vesszük, hogy a török kiűzése után a török által tartósan birtokolt országrészekben lecsökkent a nemesség szerepe és megnőtt a volt jobbágyoké, akkor bízvást állíthatjuk, hogy korábbi történetírásunkban a paraszti polgárosodás sokkal kisebb hangsúlyt kapott, mint a középnemesi. Csak egy árnyaltabb, sok hasonló mikrotörténeti forrás felhasználásával nyert kép segíthet igazán megérteni, hogy Kossuth 1848-as toborzó útja hová és miért oda irányult. A Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Szeged útvonal nem volt véletlen, csak a tiszántúli mezővárosokkal és Debrecen szabad királyi városával folytatható, és nem cserélhető fel egy dunántúli hasonló útvonallal.