Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

bérben fuvaroztak. Voltak saját hajóik a szegedi kereskedő elitnek is. A kereskedők új elitjét létszámban legtöbben, a II. József türelmi rendelete után a városba települt zsidó kereskedők adták. Weisz Bernát, Levy Mátyás Pestre költözik, de a Spitzer, Polyák (Pollák), Deutsch, Ausländer, Kohn, Rath, Schwartzenfeld, Lichtenberger, Schmidlinger, Veiner stb. családok hamarosan Szeged vezető kereskedői lesznek. A kereskedő elit korábbi képviselői az állat- és borkereskedelem lehanyatlásával eltűntek. Különösen áll ez a rác kereskedők népes táborára, akik korábban a város kereskedelmi életét uralták. Képviselőik közül azok tudtak a legtöbb adót fizetők szűk táborába maradni, akik jelentős árendátorsággal, mezőgazdasági javakkal, elsősorban nagyszámú juhnyájjal rendelkeztek. Az adófőkönyv egyik igen fontos értéke, hogy tükrözi a kereskedők táborában az új kereskedelmi elit megjelenését és a kereskedő réteg gazdasági súlyának megnövekedését. A másik, de nem ettől független értéke, hogy a gyapjúkonjunktúra idején készült, közel 100 ezer juh legelt a város határában. Ez volt eddig a legtöbb, mivel 1828ban 75204,1839/40-ben 94904,1847-ben 61460 juhot tartottak számon. A juhtartás nem csupán a gyapjúkereskedelmet lendítette fel és a kereskedőket tette gazdaggá, hanem azokat is, akik idejekorán felismerték a juhtenyésztés jövedelmezőségét. Ez megmutatkozik abban is, hogy az első 50 adózó birtokában 32979 juh volt, az állomány 34,7%-a, közülük a 25 kereskedő 20074 db-ot tartott. Ezekben az években a juhok számában mérték Szegeden a gazdagságot. Míg korábban a göbölyök fejezték ki azt, erre az időre a rideg szarvasmarhák száma már nem számottevő. A tőkeerősebb és tőkéjét dinamikusabban váltani képes kereskedőréteg vagyonosodásának viszont egyik kulcsa lett a juhtartás. Érdekes módon a kizárólag mezőgazdaságból élők széles tábora is élni tudott a lehetőséggel, ha nem is olyan volumenben, rnint a kereskedők, csupán az iparosok maradtak le erről. Az első 50 adózó listáját tanulmányozva az is világossá válik, hogy azok a kereskedők váltak a város első számú juhos gazdáivá, akik jelentős mezőgazdasági vagyonnal, háttérrel rendelkeztek, bízvást meg is fordítható a megfogalmazás, vag)ds a város legmódosabb parasztpolgárai, civisei alkották a kereskedői elitet. Az öreg Körösi József, második a listán a 692 Ft évi adójával, 432 hold mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, 112 kapa szőlővel bír. Az első osztályba sorolt kereskedő 4200 juhot tart. Számára a mezőgazdasági ingatlan nem csupán vagyontárgy, azt nem adja bérbe, hanem maga gazdálkodik,