Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
hoz küldött levelei alapján ismerhetjük meg. 15 Az udvarhoz küldött levelekben sokszor olyan részletek is találhatóak, amelyek kimaradtak a naplóból. Tinódi Sebestyén Krónikájában szintén részletesen tárgyalja Murány ostromát. Az ostromra vonatkozó források azért fontosak, mivel ezek alapján lehet vizsgálni Murány hadászati erejét, egy megvalósult ostrom esetében. A végvárakkal foglalkozó irodalomban gyakori az állítás, miszerint a hegyi várak nem képesek ellenállni a korabeli modem tűzfegyvereknek, mivel a legtöbb ilyen vár a középkorban már létező alapokra épült, és gyakran olyan magaslat található a közelükben, amelyekről az ostromágyúk nemcsak a várfalat, hanem a vár területét is rombolni tudták. 16 Az ostromra vonatkozó forrásokból kiderül, hogy a támadók részéről óriási erőfeszítéseket követelt a vár bevétele, pedig a védőknek alig állt rendelkezésre komoly fegyverzet, az elenyésző számú védő pedig még árulással is segédkezett az ostromlóknak. Ha az ostrom idejébe nem számítjuk a Bebek Ferenc által már tavasz óta (május 25.) biztosított ostromzárat, akkor július 6, augusztus 4 között helyszínen voltak a királyi csapatok, rendszeres ostrom pedig augusztus 4-12-ig tartott. Valószínű, hogy a török ezért még Fülek bevétele után sem vállalkozhatott a vár rendszeres ostromára. Tudjuk ugyanis, hogy a töröknek ritkán állt rendelkezésére több hónap egy ostromra, de még 39 nap (július 6.-augusztus 12.) is ritkán. 17 A leírásokból kiderül hogy azért került ekkora erőfeszítésbe az ostrom, mivel a vár nehézfegyverzettel szinte megközelíthetetlen azonosítani a szöveg szerzőjét, de a forrás tartalmi elemzése után arra a megállapításra jutott, hogy az emlékiratot Áldana vetette eredetileg papírra: „Az első lapjától az utolsóig megtörtént eseményeket beszél el, más forrásokból jól ismert- és általában találóan jellemzett - helyszíneken, valóságos szereplőkkel." uo. 46. A kötet végén függelékben közölt 5 levél közül négyet Bernardo de Áldana, egyet pedig testvére, Juan írt. Az ezek közül 1549-ben írt levél részletesen tudósít a Murány elleni ostromról. 15 Ezúton szeretnék köszönetet Korpás Zoltánnak, aki a Murány ostromára vonatkozó spanyol nyelvű leveleket számomra lefordította. Ugyancsak fennmaradtak Salm főhadparancsnok levelei az ostromról, ezeket azonban még nem sikerült átnézni. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten. Salm jelentései az 1549-es hadjáratról. Mikrofilmen a MOL mikrofilmtárában. 16 Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében. In Végvár és környezet. Studia Agriensia 15. Eger, 1995.103-136. 17 Szántó, 1980. 26. szerint a nagyobb erődítések a török főerők ellen 10-30 napot, a kisebb várak 4-5 napig tudtak ellenállni. Ennyi idő állt rendelkezésre, hogy a mezei hadak, vagy a környező várakban állomásozó katonák a védelem segítségére siessenek.
