Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

SARUSI KISS BÉLA Murány várának kis léptékű vizsgálata Murány Gömör megye északi részén, a végvárrendszer legmagasabb pontján helyezkedett el.

1 Fülek 1554-es török kézre kerülése után a végvárrendszer legészakabbra elhelyezkedő váraként

2 észak felé akadályozta a török terjeszkedését. Előadásom a vár történetét mutatja be a 16. század második felében.

3 Előadásom szerkezete a várról fellelhető forrástípusok szerint épül fel, ezeket igyekszem bemutatni. Arra keresek választ, hogy a koraújkori magyar történelem egy végváránál a források alkalmasak-e mikrotörténeti vizsgálatot folytatatására. Azokra az eltérésekre is felhívnám a figyelmet, amelyek a történeti irodalom és az általam végzett kis léptékű kutatás során mutatkoztak. Vizsgálataim forrásai A végvárrendszer egészére vonatkozó feldolgozások, mint például Szegő Pál és Szántó Imre máig is gyakran használt végvár-monográfiái

4 nem nevezik meg a várat, rnint olyat, amelynek jelentős szerepe lett volna a végvárrendszerben. Szűcs Jenő, aki a felsőmagyarországi végváraknak a szepesi kamarában őrzött irategyüttesét jól ismerte, Murány t a nagyobb várak között sorolja fel, majd a fontosabb 17. századi felső-magyarországi véghelyek között, (pedig ekkora már Fülek ismét királyi kézre került). Pálffy Géza azonban már kiemeli 1 A Murány elnevezés ebben az időszakban a Cigánka hegy tetején elhelyezkedő várra vonatkozik, amely a középkorban illetve a koraújkorban nem alakult át településsé, polgári funkciója kizárólag a birtokigazgatás feladataiból adódott. A hegy alján található település, amely jelentős távolságra van a vártól, a vári uradalomközpont gazdasági épületei mellett, a 14. században jött létre Murányalja, Váralja vagy Murány elnevezéssel. IIa Bálint: Gömör megye I-IV. A megye története 1773-ig. Bp. 19441976.1. (1976), 192. 2 Tőle északra csak Libet-, és Breznóbánya megerődített városai helyezkedtek el. 3 Kutatásaim az ELTE BTK Koraújkori doktori program keretein belül folynak a következő címmel: Egy hegyvidéki végvár a XVI. század második felében; Mindennapi élet és a védelem Murányban. 4 Szántó Imre: A végvári rendszer és fénykora Magyarországon 1541-1593. Bp., 1980. és Szegő Pál: Végváraink szervezete és fénykora a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593). Bp., 1911.