Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

szerencsétlenségére a 20. században született. Annak tekintem a pénzügyletekkel tőkét felhalmozó Novotny Györgyöt, a többlábon állás tőkés stratégiájával és fiát Rezsőt, aki a kereskedelmi cég gründolója, és a vasas profil mezőgazdasági eszközökre orientálásával specializálódott. A cégalapító Rieger Andort is ide sorolom, az áruházi rendszer bonyhádi meghonosítóját. A sikertelen vállalkozók közé tartozik a második generációs kereskedő Staicher Lajos és Novotny Lajos, sőt utóbbi a deklasszálódás sorsára jut, amely ugyancsak tipikus a cseretársadalomban, „E sors fenyegeti az erejét vesztő vállalkozót is vagy azokat az örökösöket, akik a vállalkozó gazdaságát örökölték ugyan, képességeit azonban nem."

38 Max Weber fogalomalkotásában Benjamin Franklin utilitarista elméletéből indul ki, amely végső soron a hasznosság szempontjából ítéli meg az emberi cselekvés értékeit. Az ember egyetlen erénye a haszonszerzés, amely a modem kapitalizmusban teljesen öncélúvá válik, azaz a vagyonszerzés nem az anyagi életszükségletek kielégítésének eszköze, hanem az emberi lét célja. Ezt kizárólag a nyugati világ sajátjának tartja és a protestáns etikából vezeti le. A modem kapitalizmusra jellemző a tőkés vállalkozó, nevezetesen olyan embertípus, akit egyetlen gondolat vezérel, mégpedig, hogy majd pénzzel és javakkal megterhelten szállhasson a sírba. Ebből adódik látszólagos puritánsága, hiszen kifelé csakis az átlagos életvitelnek megfelelően nyilvánulhat meg.

39 A Straicherek a Dél-Dunántúl elnéptelenedett vidékére telepedett sváb telepes parasztok sikeres társadalmi mobilizációját példázzák. Az ezen az úton először iparossá, majd kereskedővé váló Staicher Benő Il-t még két kereskedőgeneráció követi a tőkés korszakban. A cseh eredetű, de német nyelvű Novotny György emigrációját követően sikeresen illeszkedett be és alapozta meg családja felfutását a társadalmi ranglétrán. Az ő morva ősei is falusi parasztok, iparosok voltak. Összegezve, a kereskedő-vállalkozóvá válás mint felemelkedési stratégia a németajkú katolikus családokban is érvényesült Bonyhádon. A paraszti polgárosodás sváb telepes változatában a max wéberi értelemben szerveződött tőkés vállalatokat hozott létre ez a há38 Schumpeter, 211. 39 Weber Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. Gondolat Kiadó, 1982. 67-98., 109., 143., 329-339.