Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

soktól, sokat sikerült kényszeregyezséggel megoldani. A korona nagy inflációja alatti üzleti stratégia része volt a pénz ingatlanokba fektetése. A családfő' 1924-ben szóló't, villát vásárolt a bonyhádi Óhegy oldalában, kiházasította leányait gazdag hozománnyal. Irma Schreck Ádám orvos felesége lett, s a jó stafimng is lehetővé tette, hogy 1926ban emeletes udvarházat vásároltak a fiataloknak Wéber Kálmántól.

22 A csőd természetrajzát Staicher Zoltán ismerhette meg. Atyja által 1913-ban vásárolt és a kereskedőház telkéhez ragasztott házudvar ingatlanrészt kénytelen volt eladni 1922-ben Jozgits János plébánosnak. 1925-ben még 2 inast, 5 segédet és egy pénztárosnőt alkalmazott a boltban. Az üzlet féléves mérlege ekkor nem éri el a 3000 korona egyenleget, az inflációs idő kellős közepén ez a vegetálást jelzi. 1927ben a családi szőlőbirtok rá eső részére csaknem 6000 pengős jelzáloghitelt kényszerül fölvenni. 1929 szeptemberében ezt sógorára, Bitter Károly ügyvédre hárítja át, sőt az üzlet ingatlana is fedezetül szolgált ugyancsak sógora kezességével. Októberben pedig fivére vállalja át újabb 3500 pengős hitelét.

23 Rendelkezésünkre áll egy-két kritikus év ceruzás mérlege, ezek alapján képet alkothatunk azokról az erőfeszítésekről, amit a cégvezető tett a talponmaradásért. Ha a vagyon alakulását nézzük, akkor az eredmény az annak kétszerese, ez nem rossz, de ha a bevétel-kiadás mérlegében nézzük, akkor az gyenge nyereség. A következő évben a tiszta bevétel is kevesebb, a tiszta haszon meg minimális. Segédet ebben az évben csak három hónapig vett igénybe, 11 munkást pedig teljes évig, illetve csak négy hónapig. Nagyon nehéz évnek számíthatjuk. Ennek realitását esetleg megkérdőjelezheti az, hogy az éves adóbevallás adatait vettük figyelembe. 1932 januárjában a „Tek. M. Kir. Adóhivatal"-tól az éves kereseti adómérséklését kérte, indoklásul a 11.000 pengős jelzáloghitelt említette, ami miatt hitelképességét elvesztette. 1933 januárjában bejelentette az adóhatóságnak, hogy keresete olyan mértékben megcsappant, hogy nem is tud fizetni. A Novotny Rezső cég egy pénztárkönyve alapján összehasonlíthatjuk a két vállalkozás helyzetét. 1934. január l-jén csaknem háromszorosa volt Straicherének, bár igen jelentős hitelei voltak, s a bank22 Lásd: A vasárnapi kereskedelmi munkaszünet bevezetése...; özv. Bese Ádámné, 1995. A mai Perczel Mór utca 16 emeletes épület korábban a Perczel családé volt. A hozományban 100.000 korona részvény is volt, ami teljesen elértéktelenedett. 23 Bonyhádi Földhivatal iratai: A Straicher család iratai.