Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

folyton pörbe volt." Méltatlannak bizonyult az örökségre, a család szerencséje, hogy Novotny Rezsó' még évtizedekig irányíthatta a céget.

17 Ezek voltak a boldog békeidők. Bonyhád a dunántúli városiasodó községek sorában helyezkedett el. 1900-ban az 5749 fős lakosságból 279 kereső élt kereskedelemből és 119 közszolgálatból. Mintegy 200 iparos fizetett adót 1906-ban. Járási székhely. Jelentős számú a középrétegek aránya.

18 A kispolgári lét üzemszervezeti minimuma a legalább egy segéd, inas alkalmazása. A világháború előtt adott fel a Novotny Rezső cég egy hirdetést a vaskereskedők lapjában, üzletvezetőt kerestek. Erre jelentkezett Malis Endre Pápáról. Az önálló üzletvezető a cég erősödésének a tünete, de az üzleti vagyon nagyságrenddel eltért még a Staicher Benő cégtől, nem is tartozott a legtöbbet adózó 25 virilis közé. Novotny Rezső 1913. évi keresti adója 103 korona, Straicher Benőé 452 korona. Utóbbi ezzel a legtöbbet adózó kereskedő, messze kiemelkedve a mezőnyből, hiszen az átlag mindösszesen 63,2 korona. Mivel magyarázható, hogy ezzel megelőzte a bonyhádi zsidó nyersterménykereskedőket? Meglepőnek tűnő adat a történeti forrásközlésben, hogy a 19. század első felében Győrben a leggazdagabb kereskedők a marhasertés, épületkereskedők mellett éppen a vasasok. A nyugati agrártechnika import áll e jelenség mögött. A 19. század második felében ez az üzletembergárda a társadalom különböző félkész és kész vasárukkal való ellátásával fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszott, ez a tőkés fejlődés kibontakozásával még fokozódott, sőt a hazai vasipar kialakulásával még erősödött.

19 Mindez nemcsak a nagyobb 1

7 Özv. Bese Ádámné, 1995. 18 1906-ban 115 kereskedő és 229 önálló iparos adózott Bonyhádon, VJF 5527/ 1906. Kereskedők, iparosok névjegyzéke. Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza, városhálózatunk a századfordulón I. Tér és Társadalom 4. 1990. 34. sz. 36. Beluszky Bonyhádot a cselédek által ellátott népesség tekintetében a 16-20 százalékos csoportba sorolta, ez a pécsi aránynak felel meg. uo. 54. 19 Bácskai Vera: A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében. In Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250. éves jubileumára. Szerk.: Bana József-Horváth József. Győri Tanulmányok 13. Győr, 1993. 51. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp. Akadémiai Könyvkiadó, 1979. 16. Straicher Benő a fővárosban az első kétszázba nem kerülhetett volna be, Pécsett már kereskedőnek számított volna.