Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A tevelivé váló iparosságból nö az első hajtás, Jakab tímármesternek éppen apja halálának évében, 1832-ben születik fia, ő Benő II. a bonyhádi kereskedő. A „bőrös szakmában tanult", teveli születésű Benő II. 24 éves korában, az 1855. augusztus 21-én kelt szerződés szerint megvásárolta Perczel Mór tábornok feleségétől azt az épületet, amely ma is Straicherház néven ismert. Ő alapította meg talán atyja S. Jakab teveli tímár anyagi segítségével „Vasemberhez" névvel a vaskereskedést. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint Benő II. foglalkozása kereskedő, még az ősz végén vette nőül - az akkor már két éve elhunyt községi bíró - Willinger Vencel Katalin nevű leányát. A házasság üzleti alapon köttetett, hiszen minden bizonnyal a hozomány is segítette a házvásárlást és az üzlet beindulását. Miért látott fantáziát a bíró özvegye egy teveli ifjúban? Presztízsmeghatározó lépés volt a bíró leányát nőül venni Bonyhádon! Állandó, saját tulajdonú boltot az nyithat, aki hitelképes, megfelelő anyagi erővel rendelkezik. Ez az a korszak, amikor megkezdődött a hazai kereskedelem modernizációja. Erőteljessé vált a vásári kereskedelem, a piacozás, és megjelennek az üzletek a tőkés árutermelés kibontakozásának jeleként.

4 Gyerekei közül már ketten viszik tovább foglalkozását, Lajos a pécsi vaskereskedő és Benő III. Cajetán Márton, akinek személyével a család a csúcsra emelkedik. Húga a pécsi virilis építész - háztulajdonos - magánzó asszonya lesz. Felesége révén rokonsága került a Novotny családdal, amikor N. György járási állatorvos Irma nevű leányával lépett frigyre. Apósa abban az évben került Bonyhádra, amikor Benő III. megszületett.

5 Novotny György 1822-ben született a netolitzi plébániához tartozó Hlavatecben Csehországban, foglalkozását tekintve „faber ferri" - kovácsmester. A jó fejű kovácslegényt a hadsereg kiképezte gyógykováccsá, felcserré. 1862-ben szerelt le a lovasságtól, s mivel ez a vidék tetszett neki, itt korábban szolgálata idején megfordult, Bonyhádra költözött. Az új lakóhely kiválasztásában az is döntő tényező le4 Szilágyi Mihály idézett művében Solymár Imre és Straicher Zoltán adatközlésére támaszkodott. Korábban a Fischer és Kolivoda vegyeskereskedő társas cég bérelte az üzletet. Csató Tamás: A külföldi tőke szerepe a magyar belkereskedelemben a két világháború között. Történelmi Szemle 1984. 12. sz. 258. 5 Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887-1901. In Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve 1975-1976. Pécs, 2021. 1977. 123. Szőts Zoltán: Egy bonyhádi német nagykereskedő a harmincas években. In A Völgység két évszázada. Szerk.: Szita LászlóSzőts Zoltán, Bonyhád, Völgységi Múzeum 1991. 242. 6.; özv. Bese Adámné, 1995.