Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

a mesterremeke volt, ugyanakkor azt sem kell elfelejteni, hogy édesapja, Boncidai Gergely abban az évben szenátor volt.

51 A harmadik csoportot azok a városi tisztségviselők fő és királybírók, szenátorok, százférfiak jelentették, akiktől az ajándékba adott ötvöstárgyak egy részét vették. Ezek aránya 7,14%-tól egészen az 57,14%-ot is elérte. 1608-ban például az előző évi főbírótól, Gelljen Imrétől vettek egy bokorvirágos kupát.

52 Az utolsó csoport, akiktől „végszükség" esetén vásárolt a város: a kereskedők voltak. Ez csak ritkán esett meg, de akkor ez az arány elérhette akár a 100%-ot is,

53 de átlagosan a 25% alatti érték volt a jellemző. Például a kereskedők között találjuk 1610-ben Krajczar Andrást,

54 Stenczel Jánost 1612-ben,

55 Stenczel Ferencet 1642-ben.

56 Ahhoz, hogy lássuk az ötvös céh milyen fontos szerepet játszott a város életében, adalékul szolgálhat a város vezető rétegének vizsgálata. Kolozsvár városának vezetése az 1458. évi unió óta a „százférfiak" kezében volt, vagyis ez volt a városi önkormányzat jogszabályalkotó és kormányzati testülete. Ezt a megegyezést Szilágyi Mihály kormányzó hitelesítette. 1468. január 17-én Mátyás király megerősítette az uniót, ennek keretében csupán nációbeli hovatartozáshoz kötötték a szászférfiak közé való bekerülést. Ez azt jelentette, hogy ötvenet a magyarok és ötvenet a szász polgárok közül választottak. Ugyanakkor az nem került előírásra, hogy pontosan mely rétegek közül választhatják ezt az ötven-ötven polgárt, és ez viszályt szült a városban. Ezért az uralkodó úgy rendelkezett, hogy a tisztségviselők választásánál azokat a szokásokat kövessék, mely szerint Buda él. A városi lakosok és a céhtagok közül (minden céhből 3-4 tag) választás útján kerülhettek be a testületbe. Ez tehát azt jelentette, hogy egy igen széles réteg volt választható. A későbbiekben egy 1568-as királyi ítéletet kövezően tökéletesedett a rendszer,

57 amikor azt a paritásos rendszert a szenátorokra is kiterjesztették. A felekezeti megosztottság sí Közgyjk. 1/6. 375. 52 Kv. szám 12a

/XVIII. 32., 55., főbíró 1607-ben - Közgyjk. 1/6. 22. , 1608-ban pedig számvevő - Közgyjk 1/6. 56. 53 Pl. 1607-ben. 54 Kv. szám 12b/VII. 317., 408. 55 Kv. szám 13a/III. 38. 56 Kv. szám 23/XI. 445. 57 Kiss András, 1997. 291-293.