Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

virtuális szöveget. Kiindulópontja Kossuth negyvennyolcassága: „[...] 48, melynek [...] életbeléptetését Kossuth legújabb levelében is mint egyetlen panacaeát ajánlja a nemzetnek"

27

, amelyhez csatolta a perszonáluniós törekvést: „Ha tehát a 48 a personalis uniót jelenti, miért nincs Kossuth köztünk, miért nem veti alá magát a törvénynek és miért nem tartja kötelezőnek az alkotmányt?"

28

, majd folytatta Kossuth választási küzdelmekbe való beleszólásának vádjával: „Kossuth [...] rninduntalan be akar vegyülni választási küzdelmeinkbe"

29

. Az első vezércikk záróakkordja a nacionalista felhang, annak vádja, hogy Kossuth „zűrzavaros" politikája feláldozza a magyar államiságot a történelem oltárán a szlávok javára.

30 A két nappal később, május 26-án megjelenő második vezércikk szerves folytatása és kibővítése az elsőnek. A levélben felvetett cseh kérdés kapcsán értékelve a pártok magatartását, a szélsőbalt azonosította Kossuthtal: „A szélsőbal semmit sem akar tudni Ausztriáról. A szélsőbal, vagyis inkább Kossuth, egészen más államcsoportozatban keresi Magyarország fennállásának esélyeit"

31

, majd átsiklott Tisza és a balközép politikájának lehetetlenségére. Bizonyítási érveiben hemzsegnek az érzelmi megnyilvánulások: „Kossuth hevesebben gyűlöli Ausztriát, amint hazáját szereti"

32

, „Tisza ez ügyben is a szélsőbal által terrorisai tattá magát"

33 stb. Végszavában ismét visszatér a magyar nemzetet fenyegető szláv nacionalista veszélyre, amelynek felelőssége időközben átvándorolt és kiterjedt Kossuthról az ellenzék egészére, és amelytől egyedül a Deák-párt mentheti meg a nemzetet és a hazát. Tisza Kossuthtól és szélbaltól való elszigetelődésének bizonyítékai - amelyért a cikkíró külön háláját fejezi ki

34 - előkészítette a talajt a harmadik cikknek, amely május 29-én jelent meg. Reflektálva Tisza Kálmán előző nap, A Honban megjelent írására, folytatta kritikáját a 27 Pesti Napló 1872. május 24. (reggeli kiadás) 23.évf. 119. sz. 28 uo. 29 uo. 30 UO. 31 Pesti Napló 1872. május 26. (reggeli kiadás) 23. évf. 121. sz. 32 uo. 33 uo. 34 „Tisza Kálmán ellenkezőleg cselekedett. A szélsőbal intimidáit, a habozó politikája megzsibbasztá. Ne legyünk ezért hálátlanok. Sokat köszönhetünk neki. [...] Hisz Tisza Kálmán nemcsak ezt érte el. Elérte azt is, hogy nemcsak az osztrák-németek fordultak el a legteljesebben a balközéptől, hanem most Kossuth is népszerítleníti." Pesti Napló 1872. május 26. (reggeli kiadás) 23. évf. 121. sz.