Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

köteles részre szorította. 2 Ebben a törekvésében mindenekelőtt a leá­nyok, azok között is az 1854-ben született legkisebb, Louise vagyoni érdekeinek védelme vezérelte. A köteles részre szorítás azért látszott indokoltnak, mert: „Henrik, Emil és Sámuel fiaim mindegyikével meglehetősen sok okom van elégedetlennek lenni, ahogy az nem cse­kély sajnálatomra hitelt érdemlően bizonyítható és bizonyítást is fog nyerni." Amennyiben a fiúk viselkedése nem javulna meg, abban az esetben „a rájuk eső netaláni örökrész után életük egész tartamára csakis a kamatokat kapják, az örökrészre magára pedig leszármazó örököseik közvetlenül hivatottak..." 3 A „könnyelműség" megnyilvá­nulásai azonban nem örökítődtek meg a végrendeletben, így legfel­jebb csak azon töprenghetünk, mi teszi egy vagyonos kereskedő­család három fiát is „pazarlóvá"? A végakarat kinyilvánítása után nem sokkal, 1869. március 6-án, az anyakönyv szerint Pozsonyban született, 64 éves, „állását" tekint­ve háztulajdonos és földbirtokos Wotzasik Mayer „pokolvarban" el­halálozott. 4 Amikor vagyonát felleltározták, elég tetemes síunmát ír­hattak össze. 5 Az összesen 203 697 forintra rúgó tiszta vagyon két fő részből állt: a tápiósellyei uradalomból és a Dob utcai házból. Történetünk főszereplője, a legkisebb fiú, Wotzasik Samu 1848. február 12-én Pesten született, 1869-ben tehát mindössze 21 eszten­dős, vagyis még kiskorú volt. Méltán keltheti fel érdeklődésünket (a tékozló fiú példázatától akár függetlenül is), vajon miként sikerült már ily fiatalon korántsem jelentéktelen összegeket elherdálnia? 2 BFL IV. 14311/b. Árvaszék, 2619/1874. Gemeinschaftliches Testament, 1869. február 23. Kihirdették 1869. március 10. 3 uo. A végrendelet szerint a Dob utcai ház - felesége halála után - amennyiben a nevezett három fiú 41, 31, illetve 33 éves korát még nem töltötte volna be, úgy osz­tandó fel, hogy „a rájuk eső osztályrész bírói letétbe tétessék le." Mivel Emil 1846­ban, Samu pedig 1848-ban született, nehezen értelmezhető, hogy miért az idősebbik kapja két évvel fiatalabbként kézhez az ingatlan örökrészt. Két dologra gondolha­tunk: az atya vagy Samura valamiért jobban haragudott és így kívánta külön büntet­ni, vagy egyszerűen nem volt tisztában fiai születési dátumával és összekeverte őket. 4 Izraelita házassági anyakönyv, Pest, 1869. márc. 7. 172. (BFL mikrofilm) W. Mayer egyébként a pesti üzleti névjegyzékben csak az 1860-as években tűnt fel a gré­miumon kívül álló „terménykereskedők" sorában. Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1862, mit einen Adressenbuche für Handel und Gewerbe. Pest, 1862. Címe ekkor: Lipótvá­ros, Attila u. 2. 5 BFL IV. 1431 1/b. Ügykivonat 1869. március 6-án meghalálozott W. Mayer ha­gyatéka ügyéről.

Next

/
Thumbnails
Contents