Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
ezzel szemben az ezeken belül uralkodó szubjektív kapcsolatokra, az életvilágokra s életutakra irányul.) Ugyanakkor az említett történeti hálózatelemzések e kutatási megközelítésnek a források jellegéből adódó korlátait is megmutatják: csak viszonylag formális kapcsolatok révén 26 engednek betekintést a mikrovilágba; ezeknek emocionális töltöttsége, szubjektív jelentősége már nem, vagy csak kivételesen ragadható meg. (Augsburg kivételesen jól dokumentált eset. Ha az adatok bőségét, például a magyar mezővárosok korabeli forrásanyagával 27 összehasonlítjuk, szembetűnő a különbség.) Hálózatok a magyarországi protestantizmuson belül Munkatervem ennek a megközelítésnek a 19. századi magyarországi protestantizmusra alkalmazása. A rendelkezésre álló források elég szűkösek. Az egyház belső struktúrájáról, a Schieder által hiányolt belső alkotmányáról, állapotáról (Binnenverfassung) 28 , nagyon keveset tudunk (azért is, mert a kutatás eddig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel). Bizonyos eszmei, diszkurzusbeli fejlődések így csak más diszkurzusokra vagy egyenesen makrostrukturális adottságokra vezethetők vissza - ha egy egyénközpontú, életrajzi megközelítésen túl akarunk lépni. Ugyanakkor szembetűnő jelenség a magyarországi protestantizmus belső szervezeti differenciációjának látszólagos hiánya. A teológiai és politikai ellentétek ellenére nem formálódtak külön szervezetek. Egy központi kérdés, amire a módszeres összehasonlítás talán választ adhat, az, hogy mennyire (hogyan, hol) különült el egymástól 26 A meglevő források más célból készültek, és a gyakorlati használat szempontjai szerint általában csak egyes kapcsolattípusokról adnak nagyobb terjedelmű adatsorokat. (Pl. Sieh-Burens esetében: rokonság, keresztszülőség, közös üzleti tevékenység, tanúság jegyző előtt kötött szerződéseknél, szomszédság /lakhely). 27 Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995. 28 Wolfgang Schieder: Religion in der Sozialgeschichte. In Sozialgeschichte in Deutschland. III. Soziales Verhalten und soziale Aktionsformen in der Geschichte. Göttingen (Vandenhoeck&Ruprecht) 1987. 9-31.; különösen 17-18. E koncepcióról tovább: Wolfgang Schieder: Einleitung. In Volksreligiosität in der modernen Sozialgeschichte. Szerk. uő. Göttingen, 1986. 7-13. Wolfgang Schieder: Sozialgeschichte der Religion im 19. Jahrhundert. Bemerkungen zur Forschungslage. In Religion und Gesellschaft im 19. Jahrhundert. Szerk. uő. Stuttgart, 1993. 11-28.; valamint: Richard van Dülmen: Religionsgeschichte in der Historischen Sozialforschung. Geschichte und Gesellschaft 1980.36-59.
